Kirívó visszásságokat állapított meg Irak megszállásának 15 hónapja alatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján a kőolajeladások felügyeletére létrehozott könyvvizsgáló testület, amely különösen az újjáépítési szerződések odaítélésének körülményeit kifogásolja - derül ki a testület szerdán nyilvánosságra került jelentéséből.
Az Iraki Fejlesztési Alap Nemzetközi Tanácsadó és Felügyeleti Bizottságát (IAMB) 2003 októberében azzal a céllal alakították meg, hogy független testületként segítse az Ideiglenes Koalíciós Hatóságot (CPA), amely Paul Bremer amerikai diplomatával az élén 2003. március 20-tól 2004. június 28-ig, a szuverenitás helyreállításáig kormányozta az országot.
Az Iraki Fejlesztési Alapba folytak be a kőolajjövedelmek, a volt rezsim külföldön befagyasztott kinnlevőségei, valamint az éhinség enyhítését szolgáló "kőolajat élelmiszerért" ENSZ-program maradék bevételei. (Az utóbbi humanitárius program keretében elkövetett visszaélésekről külön vizsgálatot folytat az ENSZ, valamint az amerikai kongresszus öt bizottsága.)
A felügyeleti bizottság a The New York Times szerdai számában ismertetett jelentésében felrótta az Ideiglenes Koalíciós Hatóságnak, hogy nem mérték a felszínre hozott iraki kőolaj mennyiségét, számos, a kőolajeladás jövedeleméből fizetett szerződést pályáztatás nélkül ítéltek oda, s barterügyleteket kötöttek a térségbeli országokkal. A CPA rosszul sáfárkodott az irakiak pénzével, a szükséges ellenőrzést elhanyagolta, a költségek gyakran igazolatlanok és túlzók voltak.
A jelentés kiemeli a houstoni központú, 2000-ig Dick Cheney amerikai alelnök által vezetett Halliburton amerikai energetikai konglomerátum leányvállalatát, a Kellogg Brown and Root céget, amely 10 milliárd dollár értékben jutott iraki szerződésekhez.
A megszálló hatóság összesen 20 milliárd dollárt költött el az alapból, ebből 11,1 milliárd származott kőolaj értékesítéséből. Az eladott kőolaj mennyiségét nem lehet megbízhatóan felbecsülni, mivel a kitermelést mérő rendszeren az ígéretek dacára még nem végezték el a szükséges munkát a folytatódó biztonsági és technikai gondok miatt. Az IAMB alapvető fontosságúnak nevezte az ország legfontosabb bevételi forrását jelentő kőolaj védelme érdekében a mérések beindítását.
A térségbeli országokkal villanyáram és más szükségletek beszerzésére kötött barterügyleteknek a jelentés szerint az a hátulütőjük, hogy nem lehet megállapítani, Irak méltányos ellentételezést kapott-e kőolajáért. Az IAMB külső megbízottja, a KPMG svájci székhelyű nemzetközi auditáló társaság nehézségekbe ütközött számos iraki minisztériumban, amikor be akart tekinteni a szükséges dokumentumokba. A testület megállapítása szerint ismeretlen mennyiségű kőolajat és kőolajszármazékot csempésztek ki Irakból, különösen az inváziót követő káosz idején.