Törökország csalódott a feltételekben, amelyeket az Európai Unió vezetői szabtak számára, hogy 2005 októberében megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat. Az uniós vezetők rendkívüli tanácskozáson igyekeztek megoldást keresni a török húzódzkodás miatt, ezért a brüsszeli EU-csúcs pénteki tanácskozásai is jelentős késéssel kezdődhettek meg.
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök várhatóan új határozati javaslatot nyújt be az ügyben, miután péntek délelőtt Recep Tayyup Erdogan török miniszterelnök mellet tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel, Gerhard Schröder német kancellárral, Tony Blair brit és Kosztasz Karamanlisz görög kormányfővel. A javaslat tartalma még nem ismert.
Az EU államfői és miniszterelnökei csütörtökön döntöttek a török csatlakozási tárgyalások feltételeiről és kezdőidőpontjáról. A legfontosabb feltételül azt szabták, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Görög Köztársaságot. Csakhogy a vezető török politikusok még a csúcstalálkozó előtt kijelentették: semmilyen nyomásra nem hajlandóak elismerni a kettészakadt szigetország déli részét. Abdullah Gül külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Törökország számára Ciprus elismerése az egyik "vörös vonal" - olyan lélektani határ, amelyet az ország nem hajlandó átlépni.
Jan Peter Balkenende az unió soros elnöke, holland miniszterelnök péntek reggel tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel a feltételekről. A megbeszéléseken Erdogan állítólag heves szemrehányásokat tett ezek miatt. Pénteken egy brüsszeli török diplomata pedig közölte: Ankara csalódott a javaslatok miatt, és nincs esélye annak, hogy pénteken megállapodjanak a csúcstalálkozó záródokumentumáról.
A török miniszterelnök csütörtök esti nyilatkozatai még arra engedtek következtetni, hogy a törökök hajlanak Ciprus elismerésére. Erdogan nem sokkal azután, hogy találkozott görög kollégájával, Konsztantin Karamanlisszal kijelentette, Ciprus török elismerésének kérdésében még a találkozó lezárása előtt döntenek. "Holnap megoldjuk" - mondta Erdogan.
Az elismerés a gyakorlatban azt jelenti, hogy Törökország aláírja azt a megállapodást, amely 1963-ban kötött EU-társulási szerződésének hatályát a tíz, idén májusban csatlakozott államra - köztük a Ciprusi Görög Köztársaságra - is kiterjeszti.
A jelenlegi állás szerint azonban úgy tűnik, a törökök, akár még hátat is fordíthatnak emiatt az Uniónak, nem beszélve a többi feltételről. A záródokumentum-tervezet értelmében a jövendőbeli csatlakozási egyezmény hosszú átmeneti időszakokat, sőt állandó jellegű védzáradékokat is tartalmazhat - azaz például a törököket hosszú időre is kizárhatnák a jelenlegi EU-országok munkaerőpiacáról. Korábban az EU még egyetlen más tagfelvételnél sem alkalmazott ilyen szigorú szabályokat.
Teljes tagság, de 15 év után
A török csatlakozási tárgyalások akár tizenöt évig is eltarthatnak. A cél Törökország teljes jogú EU tagsága - ennek elérését azonban az Unió egyetlen vezető politikusa sem garantálta eddig. A holland miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások üteme attól függ, milyen tempóban vezeti be Ankara az uniós csatlakozáshoz szükséges reformokat.
Korábban több tagállam szorgalmazta azt, hogy Törökország kapjon kiemelt partneri státuszt. Balkenende most azonban egyértelműen kijelentette, hogy nincs köztes állapot: Törökországot vagy fölveszik, vagy nem.
Jose Manuel Barroso az Európai Tanács elnöke üdvözölte az uniós vezetők döntését. "Ma este Európai kinyitotta kapuit Törökország előtt." - reagált a döntésre Barroso. A bizottsági elnök szerint az Unió olyan ajánlatot tett, amelyet "Törökország boldogan elfogadhat".
Az EU korábban Ciprus elismerését szabta feltételül ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön a török csatlakozási tárgyalások kezdő dátuma. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint azért az októberi időpont, hogy a török parlamentnek elegendő idő álljon rendelkezésére Ciprus elismerésének ratifikálásához. Berlusconi szerint ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan már döntött arról, hogy elismeri Ciprust.
Kedvezően állnak a török csatlakozási szándékhoz
Az uniós tagállamok vezetőinek vacsoráján már igen kedvező hozzáállás fogadta a török csatlakozási szándékot. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra kérte a vacsorán megjelent politikusokat, hogy kerüljék a felemás mércét Törökországgal kapcsolatban.
"Ha tárgyalni kezdünk, az a teljes jogú tagságról szól majd, időközben támasztott követelmények nélkül" - utalt Barroso arra, hogy egyebek mellett a ciprusi kérdést is a csatlakozási tárgyalások előtt kell megoldani.
Barrosos korábban arra kérte Törökországot, hogy "fussa le az extra kört" és ismerje el Ciprust. A bizottság elnöke figyelmeztette a törököket, hogy nem tesz túl jó benyomást a klubra, amelyhez csatlakozni akarnak, hogy nem ismerik el egyik tagját.
Schröder német kancellár még a vacsora előtt nyilatkozva reményének adott hangot, hogy a török csatlakozási tárgyalások már jövőre megkezdődhetnek. "A tárgyalás sohasem könnyű. De most azért vagyunk itt, hogy megtárgyaljuk Törökország belépését. Úgy vélem az EU vezetői beleegyeznek majd abba, hogy a csatlakozási tárgyalások már 2005-ben megkezdődjenek" - nyilatkozta Schröder a BBC News-nak.
Maga Ciprus várhatóan nem vétózza meg a tárgyalások megkezdését akkor sem, ha Ankara nem ismeri el a köztársaságot. Az unión belül akadnak ugyanis olyan államok, amelyek Nicosiára is neheztelnek, mert tavasszal nem segítette elő az ország egyesítését célzó ENSZ-terv sikerét - tudósít az MTI.
Az Unió idei utolsó csúcsértekezletén a legfontosabb kérdésnek mindenképpen a török csatlakozás sorsa ígérkezik, hiszen Törökország ilyen vagy olyan formában mintegy negyven éve igyekszik közeledni az Európai Unióhoz. A brüsszeli találkozón e mellett döntenek majd a Horvát csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Bulgária és Románia sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, a két országgal az Unió 2005 májusában írja majd alá a csatlakozási szerződést.