Amerika és Irán feszül egymásnak az iraki választáson

Január 30-án tartják a választást Irakban. A körülbelül 6000 jelöltről még nem sokat tudni - december 20-án teszik közzé hivatalosan az indulók listáit -, de az már most kitűnik, hogy az USA mellett Irán is szeretne befolyást szerezni Irakban. Bagdadban dolgozó nyugati diplomaták szerint egyértelmű, hogy az amerikaiak Ijád Allávi ideiglenes miniszetrelnököt akarják viszontlátni a kormány élén. Irán közben a gyanú szerint az egyik legerősebb síita politikai tömörülésen keresztül próbálja meg kiterjeszteni befolyását.

2005. január harmincadika történelmi dátum Irak számára. Ekkor tartják az első választást azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció elűzte Szaddám Huszeint. A lehetőség úgyszólván lázba hozta az országot, a szaporodó erőszakos cselekmények és bizonytalanság ellenére összesen körülbelül 6000 jelölt regisztráltatta magát a december 15-i határidőig 66 párt, illetve 9 pártszövetség színeiben, 25-en pedig független képviselőként szeretnének bekerülni a 275 tagú iraki törvényhozásba.

Az iraki Független Választási Bizottság ugyan csak december 20-án hozza nyilvánosságra az induló jelöltek, pártok és párszövetségek neveit - ezzel lehetőséget szeretnének nyújtani az esetleges javításokra - az már most látható, hogy a választási küzdelem során elsősorban a két régi nagy ellenség, az Egyesült Államok és Irán feszül egymásnak.

Tömegsírok és háborús bűnösök a kampányban

Ami biztos, hogy a választáson egy 200 fős lista - az Iraki Lista - élén indul Ijád Allávi ideiglenes kormányfő. A listán rajta kívül szerepel a kabinet több más tagja is. Az USA által is támogatott, a síiták mérsékelt irányzatához tartozó Allávi a héten már teljes erővel bele is vetette magát a kampányba - még azelőtt, hogy szerdán bejelentette volna indulását. Az ideiglenes kormányfő és helyettesei egymás után tettek különböző politikai töltetű bejelentéseket tömegsírokról, háborús bűnösök elleni perekről, és iráni politikai befolyásról.

Allávi szerdán közölte, hogy hamarosan megkezdik a pereket Szaddám Huszein egykori bizalmasai ellen. A bejelentés sokakat meglepett, mert eddig úgy tűnt, hogy a kormányzat húzódozik megindítani ezeket az eljárásokat. Szaad Dzsavad bagdadi politológia-professzor szerint azonban a bejelentést választási okokból tette Allávi. "Az nagyon jó propaganda neki, ha bíróság elé állítják, mert nincs, aki támogassa (mármint Vegyész Alit, akit szombaton már meg is hallgatott egy bagdadi bíróság). Az ellene felhozott vádak borzasztóak, ennél fogva védhetetlenek" - nyilatkozta a professzor a csmonitor.com-on. A kampánybelépőt csak fokozta Hazem Sálan, védelmi miniszter, aki szerint a síiták legnagyobb politikai formációja valójában az "irániak listája".

Elemzők szerint Allávi és szövetségesei így próbálják meg hasznosítani ideiglenes kormányfőként szerzett befolyását, hogy biztosítsák jövőbeli politikai karrierjét. Míg az előbbi bejelentésekkel az irakiak félelmeire és érzelmeire akar hatni a szunnita párt, addig utóbbival legerősebb politikai ellenfelük - a sokak által csak Szisztáni-listának nevezett síita pártszövetség - ellen szeretnének indulatokat gerjeszteni.

Iráni befolyás

Nem is alaptalanul. A síiták legerősebb pártszövetsége, a sokak által a választás legnagyobb esélyesének tartott Egyesült Iraki Szövetség listavezetője, Abdul Aziz al-Hakim ugyanis évtizedekig élt száműzetésben Iránban. Az Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) nevű szervezetet is vezető Hakimra és szövetségére amúgy maga Ali al-Szisztáni nagyajatollah adta áldását - innen a Szisztáni-lista elnevezés.

Szisztáni listája - Irán listája?

Az iráni befolyás gyanúját a síiták pártszövetségénél ráadásul tovább erősíti az is, hogy a listán egyes értesülések szerint az első tíz között szerepel Ahmed Csalabi, a Pentagon egykori pártfogoltja, aki feltehetően nagyon közeli kapcsolatokat ápol Iránnal. Csalabiról idén nyáron elterjedt: állítólag elárulta Teheránnak, hogy az USA megfejtette az iráni titkosszolgálat kódrendszerét. Az ügyben még vizsgálat is indult a Pentagonban. Az iraki ideiglenes kormányzótanács volt tagja ugyanakkor a legkevésbé kedvelt politikusok közé tartozik Irakban. Felmérések szerint még Szaddám Huszeint is többen kedvelik, mint őt.

Sejk Fatih Kasif al-Gitta mérsékelt síita klerikus szerint "Csalabi kiszállt az amerikaiak hajójából, és beszállt az irániakéba. Ha valóban benne van az első tízben a listán, akkor az azt jelenti, hogy nagyon nagy a befolyás a körülöttünk lévő rezsimek részéről."

Allávi mindenáron

Érezhető ugyanakkor az amerikai befolyás is. Bagdadi találgatások szerint ugyanis Allávit akkor is visszaültetik a hatalomba, ha pártszövetsége nem arat győzelmet a választásokon, csak bejut a parlamentbe. "Egyszerűen nincs más, akiről a majdani parlament konszenzusra juthat. A kurdok inkább támogatnák Allávit, mint egy radikálisabb síitát. Mi is rájöttünk, hogy egy vallásos síita miniszterelnök elfogadhatatlan az USA számára" - mondta a Reutersnek az egyik síita párt vezető politikusa. "Mind az amerikaiaknak, mind a kurdoknak, mind Szisztáni ajatollahnak megvan a maga vörös vonala, amelyet nem hajlandó átlépni, és Allávi kihasználhatja ebből adódó előnyeit."

Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai tisztviselő azt mondta, hogy nem tud olyan egyezségről, amelynek értelmében visszakapná a hatalmat Allávi, de közölte, egyértelmű, hogy az USA számára bárki megfelelő lenne iraki miniszterelnöknek. Bagdadban dolgozó nyugati diplomaták szerint azonban egyszerűen csak arról van szó, hogy az amerikaiak Allávit akarják, csak nem mernek nyíltan kiállni mellette, nehogy ezzel ellen fordítsák a közvéleményt.

Emlegetnek ugyanakkor másokat is Bagdadban, mint lehetséges miniszterelnököt, így a volt atomtudóst, Husszein al-Sahrisztánit, és a jelenlegi gazdasági minisztert, Adel Abdul Mehdit. Csakhogy mindketten a Szisztáni-listán szerepelnek, Mehdi emellett a SCIRI tagja, Sahrisztánit pedig kevéssé ismerik Washingtonban, ráadásul őt Hazem Sálan védelmi miniszter iráni ügynöknek bélyegezte a héten.