A kedden Brüsszelben kezdődött NATO-csúcson békülékenynek mutatkoztak a szervezeten belül vitatkozók. Gerogre W. Bush amerikai elnök négyszemközt találkozik két leghangosabb bírálójával, a francia elnökkel és a német kancellárral is. Jacques Chirac francia elnökkel hétfőn együtt vacsoráztak, Gerhard Schröderrel pedig szerdán találkozik Németországban. Az iraki háborút a két európai politikus élesen bírálta korábban, és nem járultak hozzá, hogy a NATO részt vegyen a harcokban. A francia és német tiltakozás miatt Amerikában indult kampány az európaiak ellen. A NATO-ból ugyanakkor több tagállam - leginkább Nagy-Britannia és Olaszország - elkötelezték magukat az amerikai politika mellett. A NATO belső megosztottsága így az egyik legfontosabb témája a mostani csúcstalálkozónak.
Két fontos gesztust már mindkét oldal vállalt. Az iraki beavatkozást eddig visszautasító franciák és németek is ígéretet tettek arra, hogy ha közvetetten is, de támogatják a NATO szerepvállalását Irakban. A NATO - a legutóbbi isztambuli csúcs döntése szerint - harcoló alakulatokat ugyan nem küld Irakba, de segít az új iraki hadsereg kiképzésében. E program keretében már száz NATO-katona állomásozik Bagdadban, és a következő hónapokban még száz kiképző érkezése várható. A magyar kormány a kiképzőközpont őrzésére szintén küld katonákat. A keddi csúcson a NATO főtitkára bejelentette, hogy mind a 26 tagállam valamilyen részt vállal a programban. Ez több országnak csak anyagi hozzájárulást jelent, de a francia és német pénzügyi támogatás ígéretével megtört a két ország teljes elzárkózása Irak ügyében.
Míg Bush egységesebb és aktívabb részvételt kért Irakban, addig a német és a francia államfők azt akarják, hogy az USA vegye jobban figyelembe az európaiak véleményét. Először Schröder beszélt arról, hogy át kell alakítani a szövetség felépítését, mert már nem alkalmas a konzultációra. Ehhez az ötlethez Chirac is csatlakozott. Azt szeretnék, ha az USA nem csak az egyes tagállamokkal tárgyalna, megosztva az európaiakat, hanem az EU-t mint szervezetet is partnernek tekintené. Bush ezen a téren tett gesztust: mostani programjában több EU-intézményt meglátogat és találkozik Jose Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével is. Ez az első alkalom, hogy amerikai elnök az EU intézményeivel közvetlenül szóba áll.
Irakon kívül Bush nagyobb aktivitást vár a NATO-tól Afganisztánban is. A területen már évek óta ott vannak a NATO-katonák, de csak a fővárost és egyes északi központokat ellenőriznek. Az USA azt várja, hogy szövetségesei minél több területen vegyék át a törékeny afganisztáni béke ellenőrzését.
Szóba kerül a csúcson várhatóan Irán is. Az iráni nukleáris programot az USA veszélyesebbnek tartja mint az európai hatalmak. Iránnal Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közösen tárgyal, míg az USA nincs hivatalosan kapcsolatban az iráni kormánnyal. Európai útján Bush nem volt hajlandó kizárni, hogy katonai támadást is indíthatnak Irán ellen, ugyanakkor külügyminisztere szerint ez most nincsen napirenden.
A keddi csúcstalálkozón Bush arra kérte az európaiakat, hogy ne adjanak el katonai technológiát Kínának. Az EU-ban ugyanis szóba került, hogy feloldják a Kínával szembeni fegyverembargót. A kérdésről Bush részletesebben a francia és a brit vezetőkkel tárgyalt.
A NATO csúcsra egyetlen olyan vezetőt hívtak el, akinek országa nem tagja a szervezetnek: Viktor Juscsenkót, az új ukrán elnököt. Juscsenko megköszönte a NATO-nak az ukrán választási botrány idején nyújtott segítségét, és kijelentette, hogy szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz. Ez a kérdés egyelőre csak elvi szinten van napirenden, konkrét időpontról még szó sem esett.
Bush európai útján általában igyekezett békülékeny hangon tárgyalni, és arról beszélt, hogy a korábbi sérelmeket el kell felejteni. Azt viszont nem tudni, hogy mennyire lesz barátságos Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel csütörtökön Pozsonyban találkozik. Az ukrán választás idején az amerikai kormány bírálta Putyint, mert egyértelműen kiállt a csalással megválasztott Janukovics mellett. Az amerikai kormányzat sokat bírálta az orosz elnököt azért is, mert sok jel utal arra, hogy gyengül az orosz demokrácia, az elnök saját embereit ülteti a gazdasági és közigazgatási kulcspozíciókba, és folyamatosan erősíti a központi irányítást. A két ország között vitára ad okot az is, hogy Oroszország fegyvereket készül eladni Szíriának.