Szergej Ivanov, aki berlini és római útjának előestéjén beszélgetett újságírókkal Moszkvában, arra célzott, hogy ezek a rendszerek részben a Topol-M földrészközi rakéták mobil változatára és az új, tengeri telepítésű Bulava rakétákra épülnek. Ez utóbbiakat a jövőben modernizálni kívánják szárazföldi erők használatára is - jegyezte meg az Interfax szerint.
Vlagyimir Putyin elnök először egy éve beszélt az elháríthatatlan nukleáris repülő eszközökről. Ivanov persze megjegyezte, hogy a majdani védhetetlen rakéták nem irányulnak konkrét ország ellen, de hozzátette: a tíz időzónát felölelő Oroszországnak sok szomszédja van, és nem mindegyik olyan kiszámítható, mint az európai államok.
Ivanov dicsérően szólt a Németországgal és Franciaországgal kötött katonai tranzit megállapodásokról, amelyek már NATO-katonák tízezreinek légi és vasúti áthaladását tették lehetővé orosz területen át Afganisztánba és vissza, majd váratlanul hozzáfűzte: Oroszország éppen ezért joggal követeli a szintén NATO-tag Litvániától katonai szállítmányok átengedését a kalinyingrádi orosz területre.
Ivanov jelezte, hogy idén orosz-német terrorellenes gyakorlatot tartanak ejtőernyős alakulatok részvételével. Az orosz miniszter indokolatlannak vélte, hogy az amerikaiak AWACS felderítő óriásgépet telepítsenek a kirgizisztáni Manasz légibázisra. Az afganisztáni terrorellenes műveletekhez nem kell AWACS, mivel a tálibok nem repülnek vadászgépekkel - érvelt.
Ivanov hasonlóképpen ellenezte amerikai támaszpontok létesítését Grúziában, nem látva értelmét ottani jelenlétüknek. Oroszország a maga két grúziai bázisának feladását hosszú évekre el akarja nyújtani, terrorellenes központokká kívánja átalakítani őket, és biztosítékokat szeretne arra, hogy nem kerülnek amerikai kézre.