A svéd hadsereg múlt év decemberében elismerte, majd egy svéd független vizsgálóbizottság is megerősítette, hogy Svédországba történő katonai szállításokra használták az Estonia komphajót hetekkel azelőtt, hogy 1994 szeptemberében elsüllyedt a Balti-tengeren. Legalább két alkalommal a függetlenné vált balti államokban hátrahagyott orosz katonai eszközöket szállítottak a komphajón. A hadsereg és a bizottság azt állította, hogy a szerencsétlenség éjszakáján azonban nem volt titkos katonai szállítmány az Estonián.
Az észt kormány, amely akkor úgy vélte, nincs szükség újabb vizsgálatokra a szerencsétlenség ügyében, szerdán bejelentette, hogy egy új bizottság fogja vizsgálni a svéd közléseket. A testület tagjai lesznek mások között az észt állami ügyészség, a biztonsági szolgálat, a biztonsági rendőrség illetékesei.
A Tallinnból Stockholmba tartó Estonia komphajó 1994. szeptember 28-án süllyedt el 45 perc alatt, azután, hogy nyolcméteres hullámok leszakították a komphajó orrán lévő 56 tonna súlyú külső ajtót, aminek következtében víz öntötte el a hajófenéken lévő gépkocsitárolót. A katasztrófa 852 halálos áldozatot követelt, csak 137 ember élte túl.
Az 1997-ben kiadott hivatalos jelentésükben az észt, a finn és a svéd szakértők az ajtó zárjának meghibásodásával, a tomboló vihar erősségével és emberi mulasztással magyarázták a tragédiát. Az áldozatok hozzátartozóinak megbízásából nyomozó független szakértők 2001-ben robbanás jeleit vélték felfedezni a tengerfenékről felhozott roncsdarabokon.