Boris Tadic pénteken tárgyalt Heinz Fischer osztrák elnökkel, aki előtt megismételte a koszovói függetlenséggel szembeni belgrádi álláspontot. Tadic kifejtette, hogy a - már hatodik éve ENSZ-igazgatás alatt álló - tartomány jövője szempontjából "minden fél számára kölcsönösen elfogadható és békés megoldást" kell találni. Belgrád szempontjából nem jöhet szóba Koszovó függetlensége, de ez nem jelenti a milosevici időkhöz való visszatérést - fejtegette.
Az osztrák elnök visszafogott álláspontot képviselt Koszovó esetleges függetlenségének a kérdésében. Egyebek között kijelentette, hogy "nem lenne hátrány nélküli, ha egy független Koszovó jönne létre, és az a határok megváltoztatásával járna együtt, ami a térség egészére hatással lenne". Heinz Fischer szerint hiba lenne, ha valaki úgy gondolná, hogy Ausztria vagy más intézmények Koszovó függetlenségéért lépnek fel. Hangsúlyozta, hogy Bécs az EU-val azonos álláspontot képvisel, amely szerint korai még bármiféle prognózist is felállítani vagy követelményeket meghatározni a tartomány jövője szempontjából. Elmondta, Ausztriának fel kell készülnie arra, hogy a jövő év első felében átveszi az EU soros elnöki tisztségét, amikor fontos tanácskozásokra és döntésekre kerülhet sor a Balkánnal kapcsolatban.
Számít a véleménye
Nyerjen az 500 ezer forint összértékű nyeremények közül, kérjük, töltse ki kérdőívünket.Hasonlóképpen foglalt állást Tadictyal folytatott megbeszélésén Wolfgang Schüssel kancellár és Ursula Plassnik külügyminiszter is. Schüssel is úgy értékelte, hogy korai lenne a döntés Koszovó jövőbeni státusáról, s a legkorábban a nyáron lehetne hozzáfogni e kérdés megvitatásához. A kormányfő és a külügyminiszter asszony is annak a reményének adott hangot, hogy a jövő évi osztrák EU-elnökség alatt be lehet fejezni azokat a tárgyalásokat, amelyek stabilitási és társulási megállapodás megkötését célozzák az EU és Szerbia között.
A szerb elnök tárgyalt Andreas Khol osztrák parlamenti elnökkel is, aki Szerbia-Montenegró jövőjével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a szétválásáról vagy az együtt maradásáról csak a két fél dönthet, de "nem titok, hogy az Európai Unió az államközösséget részesítené előnyben".