Pekingi sajtóértekezletén a kínai külügyminiszter kijelentette, minden közvetlen vagy közvetett lépés arra, hogy Tajvan szigetét katonai szövetségébe vonja Japán és az USA, Kína szuverenitását sérti és beavatkozás az ázsiai ország belpolitikájába. Kína saját területének tekinti Tajvant, és a külügyminiszter szerint most a két ország újraegyesülése forog kockán. Kína ezért nem tűri a japán-amerikai beavatkozást - jelentette ki Li.
Az amerikai-japán katonai együttműködésről kötött megállapodás még a hidegháború terméke - mondta a kínai külügyminiszter. Szigorúan kétoldalúnak kell maradnia ennek az egyezségnek, mert ha túllépi ezt a keretet, akkor az Ázsia biztonságát veszélyezteti - fűzte hozzá.
Washington és Tokió február 19-én közös nyilatkozatban nyilvánította ki, hogy a Tajvani-szorosban kialakult helyzet feszültségének a tompítása "közös stratégiai céljuk". Egyben felszólították Pekinget, hogy tegye átláthatóbbá katonapolitikáját.
Li Csao-hszing követelte azt is, hogy az Európai Unió vessen véget a fegyverembargónak, bár hozzátette, hogy Kína nincs rászorulva az európai fegyverek vásárlására. A tizenöt éves embargó 1989-ben lépett életbe az elhíresült Tienanmen téri tüntetések után.
Kína közeledő éves kongresszusán várhatóan elfogad egy "elszakadás-ellenes" törvényt, amely nem engedélyezi Tajvan önállósulását. A törvénytervezetet tajvani politikusok élesen bírálták, mert szerintük legitimitást ad Kínának egy tajvani invázióra. Ezzel egyidőben tajvaniak tízezrei tüntettek a törvény ellen. A kínai diplomácia a két ország békés újraegyesítéséről beszél, de katonai lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Tajvan kinyilvánítaná függetlenségét. Kínában 600 rakéta irányul a szigetre.