Több száz terrorista sétálhat a brit utcákon

Legalább száz, Oszama bin Laden al-Kaida-vezér által kiképzett terrorista sétál a brit utcákon, de valós számuk jó eséllyel közelebb jár a kétszázhoz a Scotland Yard leköszönő főparancsnoka szerint. A brit rendőrtiszt szerint létfontosságú a kormány által beterjesztett terrorizmus-megelőző törvénytervezet minél gyorsabb elfogadása, mely szerint gyorsított eljárással lehetne például házi őrizet alá helyezni vagy elektronikus mozgáskövetővel figyelni a gyanúsnak tartott személyeket.

Több száz al-Kaida-terrorista vár bevetésre Nagy-Britanniában - írta vasárnap megjelent cikkében a Scotland Yard most leköszönt volt főparancsnoka, aki példátlanul éles bírálattal illette a terroristagyanús őrizetesek szabadon engedését követelő "emberi jogi lobbit", beleértve a Lordok Házát.

Sir John Stevens, aki januári távozása előtt öt évig volt a londoni rendőrség első embere, és e minőségében a legmagasabb rangú brit rendőrtiszt, a News of the Worldnek - a legnagyobb vasárnapi brit lapnak - írt cikkében kijelentette: legalább száz, Oszama bin Laden al-Kaida-vezér által kiképzett terrorista "sétál a brit utcákon ... de valós számuk jó eséllyel közelebb jár a kétszázhoz".

Sir John szerint mindegyikük készen áll arra, hogy pusztító terrortámadásokat mérjen Nagy-Britanniára, ha erre módja nyílna. Szerencsére azonban titkosügynökök, informátorok és felderítő egységek még nagyobb számban követik és figyelik életük kockáztatásával nap mint nap "a köztünk tenyésző gonoszt" - írta a Scotland Yard volt vezetője.

Sir John a vasárnapi brit lapban megjelent cikkében ugyanakkor hozzátette: ennek ellenére nem lepné meg, ha egy nap azt hallaná a rádióban, hogy a terroristáknak végül mégis sikerült elkövetniük valamely támadást brit célpontok ellen.

A brit rendőrtiszt szerint éppen ezért életfontosságú a kormány által beterjesztett, drákói terrorizmus-megelőző törvénytervezet minél gyorsabb elfogadása. Az erősen vitatott tervezet alapján gyorsított eljárással lehetne például lehallgatni, házi őrizet alá helyezni, vagy elektronikus mozgáskövetővel figyelni a gyanúsnak tartott személyeket. Stevens szerint akik ezt ellenzik, azok "egyszerűen nem értették meg a terrornak azt a borzalmát, amellyel szembe kell néznünk".

Sir John szokatlanul súlyosan bírálta a Lordok Házát, a legfőbb brit fellebbviteli fórumot, amiért az tavaly decemberben elrendelte az al-Kaida terrorhálózat azon szellemi vezetőinek elengedését, akiket évek óta a legkeményebb brit börtönben, a Belmarshban őriznek. A döntés alapját az a fellebbezés képezte, amelyet a hírhedt londoni börtönben őrzött kilenc terroristagyanús külföldi fogoly nyújtott be a Lordok Háza kilenc tagú lordbírói testülete elé. A szigora miatt brit Guantánamónak is nevezett Belmarsh külföldi őrizeteseinek némelyike három éve van rács mögött, anélkül, hogy ügyükben bármilyen bírósági eljárás folyna. A lordbírák 8:1 arányban meghozott decemberi végzése szerint ez a gyakorlat "igazolhatatlanul diszkriminatív", és ellentmond az európai emberi jogi előírásoknak.

Sir John azonban vasárnapi cikkében azt írta: az általa látott bizonyítékok alapján "őrültség" lenne ezeket az embereket szabadlábra helyezni. Hozzátette: a többség biztonsága érdekében néha szemet kell hunyni "nagy kockázatot jelentő egyének" emberi jogainak megsértése felett, "mondjon bármit is az emberi jogi lobbi".

A Scotland Yard volt főparancsnoka - aki továbbra is vezet több, az ő idejében elkezdett hivatalos rendőrségi vizsgálatot, például azt, amelyet Diana hercegnő halála ügyében indítottak - vasárnapi cikkében azt írta: szeptember 11-e után három évvel is "sokkolják" őt az al-Kaida jelentette fenyegetés új elemei, és az íróasztalán csak az utóbbi néhány hónapban megfordult jelentések láttán égnek állt a haja.

Sir John már számos korábbi nyilatkozatában elkerülhetetlennek nevezte nagy-britanniai célpontok elleni terrortámadások megkísérlését, és - részletek feltárása nélkül - többször is kijelentette, hogy a brit terrorellenes hatóságok már több támadást megakadályoztak.