Az Európai Unió külügyminisztereinek szerdai találkozóján az Osztrák-Magyar Monarchia volt területén lévő államok politikusai hiába fogtak össze Horvátország érdekében. Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia határozottan azt képviselte, hogy az előre meghatározott terv szerint csütörtökön kezdődjön meg a csatlakozási tárgyalás Horvátországgal. A halasztást legkeményebben a britek követelték, és végül a halasztáspártiak győztek. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyit késik a tárgyalások megkezdése. Horvátországot azért büntetik a halogatással, mert nem adják ki a hágai bíróságnak Ante Gotovinát, a háborús bűnökkel vádolt nyugalmazott tábornokot. A luxemburgi külügyminiszter szerint akár már egy hónap múlva újra napirendre kerülhet a horvát csatlakozás, de a britek ragaszkodnak ahhoz, hogy a horvát kormány egyértelműen jelezze, hogy együttműködik a hágai bírósággal.
A Horvátország mellett elkötelezett közép-európaiak érvelése szerint nem lehet Gotovina a horvát EU-tagság kerékkötője. Pártállásra való tekintet nélkül az összes magyar EP-képviselő egyetért ezzel. A magyar EP-képviselők első alkalommal szerdán tartottak közös megbeszélést, és ott is kiálltak a horvátok mellett. Közleményük szerint "felháborodásukat fejezték ki, hogy - méltánytalan módon - nem indultak meg a tárgyalások a szomszédos országgal. A magyar európai parlamenti képvislők fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy egy ország sorsát nem lehet egyetlen ember helyzetétől függővé tenni. Horvátország nem lehet 'Gotovina áldozata'." A magyarok nyilatkozata szerint az EU szavahihetősége forog kockán, mert csúsznak a tárgyalások.
Ausztria állítólag azzal próbálta zsarolni a többi tagállamot, hogy megvétózzák az október elejére tervezett török csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha addig csúszik a horvátoké. Ezt a brit külügyminiszter határozottan visszautasította.
A horvátok ügye mellé állt a közép-európai országokon kívül Írország, Litvánia, Málta és Ciprus is. A halasztás fő kezdeményezője Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország volt, de mellettük szavazott Belgium, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Németország is.
A vita központjában Ante Gotovina állt. A nyugalmazott horvát tábornok kiadását a hágai Nemzetközi Bíróság hiába kéri 2001 óta. A horvát kormány azt állítja, hogy nem tudja, hol van Gotovina, kiadnák, ha megtalálnák. "Teljes felelősséggel kijelentem, hogy teljes mértékben együttműködünk Hágával, és nincs információnk arról, hogy Gotovina tábornok Horvátországban lenne" - nyilatkozta Ivo Sanader horvát miniszterelnök. Ezzel szemben a hágai törvényszék és a brit titkosszolgálat azt állítja, hogy Gotovinát csak papíron körözik a horvát hatóságok, és valójában nyugton hagyják valahol Horvátországban vagy Bosznia-Hercegovina horvátok lakta vidékén. Legutoljára 2003-ban, az utóbbi területen hallatott magáról, amikor egy interjút adott a legnagyobb horvát napilapnak. Gotovina akkor azt mondta, hogy ha Zágrábban hallgatnák ki, akkor hajlandó lenne feladni magát. Ebbe azonban a hágai törvényszék nem egyezett bele.
A kalandos életű Gotovinát Hágában gyilkosságokkal vádolják, Horvátországban viszont sokan nemzeti hősként tisztelik. A hágai vád szerint parancsnokként ő volt a felelős, hogy 1995-ben Krajina visszafoglalásakor megtisztította a horvát hadsereg az Adria partvidékét a szerb lakosságtól. Közel kétszázezer szerb menekült el a térségből, amire fegyverrel kényszerítették őket. Gotovina csapatai 150, jórészt idős szerbbel végeztek, akik nem voltak hajlandóak elhagyni falujukat. Huszonkétezer család otthonát pedig felgyújtották, hogy ne legyen hova visszatérniük a menekülteknek. Gotovina ugyanakkor azért számít nemzeti hősnek, mert 1995 augusztusától novemberéig alig néhány hónap alatt megszerezte Krajinát Horvátország számára. Zadarban pedig nemcsak díszpolgár, de évekig kint lógott hatalmas portréja a város falán is, ugyanis 1993-ban ő szabadította fel a szerb ostromgyűrűbe zárt települést. Felmérés ugyan nem készült erről, de horvátországi tudósítók szerint hazájában Gotovina népszerűbb, mint az EU, így egyetlen kormány sem volt hajlandó hozzányúlni az utóbbi években. Már 2000-es kényszernyugdíjazása is belpolitikai vihart okozott, és ennél messzebb sokak szerint nem mer elmenni a horvát kormány. Ivo Sanader horvát miniszterelnök hétfőn tizenegy órán keresztül tárgyalt az EU vezetőivel, hogy meggyőzze őket, hogy nem tud többet tenni Gotovina-ügyben.
Ante Gotovina 1955-ben született, egy Pasman nevű adriai szigeten. Tizenhat évesen disszidált Jugoszláviából, és hajókon vállalt munkát. A tengerészséget a francia idegenlégió egyenruhájára cserélte fel, ahol 1979-ig szolgált. Ekkor megkapta a francia állampolgárságot. Hamarosan Latin-Amerikába ment, ahol félkatonai egységek kiképzésével foglalkozott Argentínában és Guatemalában. Franciaországban 1986-ban öt év börtönre ítélték, mert a vád szerint részt vett egy francia üzletember kirablásában. Nem kellett azonban mind az öt évet leülnie, és 1991-ben visszatért a függetlenségi háborút vívó Horvátországba. Karrierje a fiatal horvát hadseregben gyorsan ívelt, és 1993-ban már tábornok volt.
Horvátország Franjo Tudjman elnök 1999-es haláláig nem működött együtt a hágai törvényszékkel. Ez volt az egyik fontos oka, hogy Szlovénia sokkal korábban elkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, és már 2004-ben taggá válhatott, Horvátország viszont még el sem kezdhette a tárgyalásokat. Tudjman elnök maga is a hágai törvényszék gyanúsítottjai közt volt. Az elmúlt öt évben több horvát főtiszt is feladta magát, de Gotovina előkerítését hiába kérik Hágában.