Elsöpörte a kormányt a kirgiz felkelés

Öten meghaltak és közel 400-an megsebesültek, amikor ellenzéki tüntetők csütörtökön Biskekben elfoglalták a kirgiz kormány és az állami televízió épületét. Aszkar Akajev elnök lemondott és Kazahsztánba menekült. A hétvégi választást érvénytelenítette a legfelsőbb bíróság. Az ideiglenes kormányfői és az államfői posztot Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezető veszi át.

A kirgiz ellenzéki pártokat tömörítő Népi Egység Egyeztető Tanácsa fogja ellátni ideiglenesen a kormány teendőit, élén Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezetővel - jelentették be pénteken Biskekben. Bakijev közölte, hogy a parlament őt nevezte ki ügyvezető államfőnek és miniszterelnöknek is. "A parlament engem nevezett ki kormányfőnek és rám bízta az elnöki hatásköröket is" - közölte Bakijev a kirgiz fővárosban összegyűlt támogatói előtt.

Az ellenzéki tüntetők elűzték Aszkar Akajev elnököt. A kirgiz elnök először rezidenciájába menekült, majd Kazahsztánba távozott és lemondott a hatalomról. Családja már korábban megérkezett a kazah fővárosba, míg az elnök először oroszország felé vette az irányt, majd mégis Almatiban szállt le.

Lemondott Nyikolaj Tanajev kormányfő is. A márciusi parlamenti választás eredményeit a legfelsőbb bíróság törölte. Ezzel a tüntetők összes követelése teljesült. Akajev lemondását volt helyettese, a börtönéből csütörtökön kiszabadított Feliksz Kulov jelentette be.

A hírügynökségi jelntések szerint a zavargások során öt ember vesztette életét. A mentők nem hivatalos közlése szerint viszont négyen haltak meg, köztük egy rendőr. Az egészségügyi minisztérium szerint 367-en sebesültek meg, összesen 173 embert ápolnak kórházban.

Aggódnak a szomszédok

Baktibek Adrszajev, Kirgizisztán washingtoni nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken államcsínynek nevezte a kirgiz fővárosban történteket. "Ez az ügy, amivel dolgunk van, nyilvánvalóan alkotmányellenes államcsíny, és most megpróbálják a helyzetet a saját forgatókönyvük szerint rendezni" - mondta a nagykövet.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint Kirgizisztánban az évek óta felgyülemlett társadalom-politikai problémák tömeges elszegényedéshez vezettek, és ez váltotta ki a csütörtöki megmozdulásokat. Az államfő hangoztatta, hogy a történtekből le kell vonni a következtetéseket, megérteni az események okait. Szerinte a kirgiz hatalmi szervek gyengesége is közrejátszott abban, hogy "a lázadók és gonosztevők" azt tehettek, amit akartak".

Fehéroroszország aggódva szemléli a Biskekben történteket - derül ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből. A minszki hatóságok szerint a kirgiz kormányszervek alkotmányellenes leváltása súlyos következményekkel járhat, ami veszélybe sodorhatja a stabilitást, az emberek boldogulását, nemcsak Kirgizisztánban, de az egész közép-ázsiai térségben.

Elfoglalták a kormányépületeket

Napok óta tartó tüntetések után csütörtökön az ellenzék a fővárosban is elfoglalta a legfontosabb középületeket. Véres összecsapások után bejutottak a kormány székházába is. Biskek főterén az emberek már ünnepelnek. A BBC beszámolója szerint "Szabadság! Szabadság!" skandálják, alig néhány órával az utcai harcok után. Néhány üzletet kifosztottak, a hivatalok és az üzletek többsége zárva vannak.

A titkosszolgálatokat felügyelő és a védelmi miniszter a tüntetők fogságába került. Az ellenzék állítása szerint aláíratták velük lemondásukat. A miniszterek az ostrom kezdetekor elbarikádozták magukat a biskeki "Fehér Házban" lévő irodáikban.

Az ellenzék két vezetője, Kurmanbek Bakijev és Roza Otunbajeva is bevonult az elfoglalt kormányépületbe. Érkezésüket nagy éljenzés fogadta. Bakijev a kormányépület előtt mondott beszédében átállásra szólította fel a hadsereget és a rendőrséget, valamint új válsztások kiírását ígérte. Az ellenzéki vezetők tárgyalásokat kezdtek egymással a feldúlt kormányépületben. Azt ígérték, hogy megakadályozzák a fosztogatásokat és megfékezik az erőszakot. Az ellenzék ideiglenes kormány alakítására készül.

Helyi idő szerint csütörtök este kiszabadították börtönéből Feliksz Kulovot, az Akajev-rezsim politikai foglyát. Kulov évekig az elűzött Akajev helyettese volt, és ő irányította a kirgiz titkosszolgálatokat. 2000-ben azonban szembe került Akajevvel és hamarosan bebörtönözték. Kulov néhány órával szabadulása után már több fontos bejelentést tett az ellenzék nevében.

Békés tüntetésnek indult

A tüntetés először békésnek indult, ám az alig pár száz fős menet hamar több ezresre duzzadt. Erőszakba akkor csapott át a demonstráció, amikor az ellenzékieket Akajev elnök néhány száz híve támadta meg botokkal és kövekkel. Az AP egyik riportere szerint a civil ruhás Akajev-hívek mindegyike kék karszalagot viselt. A karszalagosok igyekeztek elzavarni a tüntetőket egy, a biskeki főtéren felállított emelvény közeléből, ám a tömeg visszavágott, és elsöpörte őket. "Botokkal és kövekkel harcol egymással több ezer ember. A váltakozó intenzitású küzdelemben az emberek ide-oda rohangálnak, botokkal és kövekkel kergetik egymást" - idézte a BBC News a riportert. A helyszínen számos lövés is eldördült.

A tiltakozók azonban elsöpörték a kormánypárti szimpatizánsokat, majd kövekkel dobálták meg a rendőröket és a különleges erőket, miközben az ország vezetését bíráló és a parlamenti választásokon vesztes ellenzéki jelölteket éltető jelszavakat skandáltak.

A rendőrség ezután - lovas rendőrök segítségével - megindult a tömeg felé, és átmenetileg visszavetette a tiltakozókat, ám a tüntetők botokkal és utcakövekkel vágtak vissza. Körülbelül ezer tüntető áttörte a kormányépületet övező kerítést, kiszorította a rendőröket, és behatolt az épületbe. Ezt követően kirgiz zászlókat lobogtattak az épület második emeletéről. A kormányépület elfoglalását az is segítette, hogy az épület őrzésére kirendelt rendőri alakulatok több tagja elhagyta posztját, mert a tüntetőkkel szimpatizáltak.

A roham során több rendőrt megvertek, legalább öten megsérültek. Szemtanúk szerint az épület oldalajtaján rendőri fedezet mellett tisztviselők hagyták el a kormány épületét. Különböző források értesülése szerint a fővárosba az ország déli részéről, folyamatosan, kisebb csoportokban érkeznek a tiltakozók.

Vér az utcán

A kirgiz ellenzék, amely már a hétvége óta több dél- és nyugat-kirgizisztáni várost ellenőrzése alatt tart, azért kezdett tüntetésekbe, hogy elérje a februári-márciusi parlamenti választások szerintük csalással elért eredményeinek megsemmisítését, valamint Aszkar Akajev államfő menesztését.

Miközben a kirgiz események hasonlítanak a korábbi grúz és ukrán forradalmakra, sok diplomata aggódik, hogy itt nem lesz olyan békés a hatalomátadás. Kirgízia déli részén nagyon erős bázisa van az iszlámista radikálisoknak, akik már 1999-ben is megpróbálták átvenni a hatalmat és jó kapcsolatokat ápoltak az afganisztáni tálibokkal. A drogcsempészek is érdekeltek a kirgiz politikában, mert az Afganisztánból származó kábítószer egy komoly részét Kirgízián keresztül csempészik nyugatra. Oroszország máris aggódik a gyors hatalomátvétel miatt. A moszkvai külügyminisztérium az EBESZ helyi irodáját hibáztatja, mert túlságosan elfogultak voltak a választási csalás ellen tiltkozó tüntetőkkel szemben. Moszkva korábban a grúziai és az ukrajnai forradalom idején is a megdöntött vezetés mögé állt az első napokban, majd látványosan kibékült a győztesekkel.

MTI/[origo]