Az ásatások 1995.-ben Gheorge Funar akkori kolozsvári polgármester kezdeményezésére kezdődtek azzal az indokkal, hogy meg szeretnék találni a Kolozsvár helyén állt egykori római kori település, Napoca fórumát.
Kolozsvár magyarsága és az RMDSZ szerint a szakmai szervezetek által is megalapozatlannak minősített ásatásokkal az volt a célja a régi városvezetésnek, hogy a kutatóárokkal a főtéren álló Mátyás szoborcsoportig haladva eltüntessék Fadrusz János alkotását, amire Gheorge Funar polgármester korábban többször is tett utalást.
Bár a szobor lakossági tiltakozásra végül a helyén maradt, és a gödrök betemetésére is született önkormányzati határozat, azonban az a betemetéshez szükséges építkezési engedély kiállítását az akkori Funar-adminisztráció hivatalnokai rendre elmulasztották.
Miután Gheorge Funar 2004 júniusában a helyhatósági választásokon vereséget szenvedett, a város új polgármestere bejelenette, hogy szeptember elején nyilvános vitát szerveznek a főtéri gödrök helyzetéről, bevonva a civil társadalmat, a szakembereket egyaránt. A fórumokon a résztvevők egyhangúan a gödrök felszámolását szorgalmazták.
A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint ezen a héten látnak hozzá a munkálatokhoz, azt követően, hogy a román Országos Régészeti Bizottság a polgármesteri hivatal kérésére engedélyezte a tér keleti részén lévő gödör feltöltését.
A Mátyás király-szoborcsoport előtt tátongó másik gödör sorsa még bizonytalan. László Attila, a kolozsvári városi tanács Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő frakciójának vezetője ugyanakkor kijelentette: őszig mindkét ásatási hely eltűnik, és a főtér visszanyeri egykori arculatát.