II. János Pál 2000-ben fontolóra vette, hogy lemond tisztségéről - derül ki a csütörtökön délután nyilvánosságra hozott pápai végrendeletből. A lengyel származású egyházfő 1982-ben még arra gondolt, hogy hazájában temetteti el magát. Később azonban úgy döntött, hogy végső nyughelyének meghatározását a bíborosi kollégiumra bízza. A katolikus egyházfő akkor úgy vélte, hogy a 2000. év megfelelő időpont lesz a nyugalomba vonulásra, mivel abban az évben volt a kereszténység kétezer éves jubileuma, ő maga pedig akkor töltötte be 80. életévét.
Végrendeletében a pápa nem hagyott hátra semmilyen személyes vagyontárgyat, és azt kérte, hogy égessék el személyes feljegyzéseit. A testamentumban csupán két, még élő személyről történik említés: a néhai pápa személyi titkáráról, Stanislaw Dziwiszről és Elio Toaff róma főrabbiról. Utóbbi fogadta II. János Pált, amikor 1986-ban a római pápák közül először keresett föl egy zsidó imaházat. A végrendelet összesen 15 gépelt oldalt tesz ki lengyelül.
A vatikáni szóvivő szerint a végrendeletből nem derül ki az a bíboros, akit a pápa még halála előtt kinevezett, de nevét nem tette közzé, hanem a szívébe zárta ("in pectore"). Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő szerint nincs "titkos bíboros".
A pápát péntek délelőtt tíz órakor helyezik végső nyugalomra, de Róma már szerdára megtelt zarándokokkal. A hatóságok szerint a temetés végére 5 millió zarándok lesz a városban. A pápai ravatal előtt kígyózó sort még aznap este 10-kor le is zárták. A sor végén állók csaknem 20 órás várakozással számolhattak ekkor, de ezt vállalták volna a kívül rekedtek is, akik hangosan tiltakoztak a sor lezárása miatt.
Találgatások az utódról
A 117 tagú bíborosi konklávé ugyan csak április 18-án ül össze, már javában folynak a találgatások a szombaton elhunyt pápa utódjának személyéről. Ami biztos, hogy az igen esélyesnek tartott Claudio Hummes brazil bíboros gyakorlatilag visszalépett a versenytől. Mint egy brazil hírügynökségnek elmondta, hamarosan visszatér hazájába, hogy tovább tevékenykedjék Sao Paulo érsekeként. Az is biztos, hogy egy pápaválasztó bíboros - Jaime Sin manilai érsek, aki amúgy nincs az esélyesek között - betegség miatt nem vesz részt a konklávén.
Fiorenzo Angelini olasz bíboros, aki 88 évével már sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkezik a konklávéban, egy olasz lapnak arról beszélt, hogy aligha hazája fogja adni a következő pápát. Fogadóirodai visszajelzések szerint ugyanakkor Dionigi Tettamanzi olasz bíboros a legesélyesebb az utódlásra.
A fogadóirodákban a második helyre sorolt Francia Arinze nigériai bíboros úgy vélte, hogy "a Nyugat még nem áll készen" egy afrikai pápa elfogadására, ezért neki nincs igazán esélye. A La Razón című spanyol újság viszont tudni véli, hogy az amerikai hírszerzés (CIA) megpróbálja Arinze megválasztása érdekében befolyásolni a nemzetközi médiumokat. Ennek állítólag az a célja, hogy elejét vegye egy erős pozíciójú európai pápa megválasztásának.
Az olasz és a nigériai jelölt között körvonalazódó patthelyzetben ismét fölmerül Joseph Ratzingernek, a hittani kongregáció vezetőjének az esetleges megválasztása. Az Inside the Vatican című szakmagazinnak nyilatkozó egyházi méltóság szerint ez volna "a természetes választás".