Hétfőn ötéves fennállását ünnepelte Haradinaj pártja, a Szövetség Koszovó Jövöjéért (AAK), és a jubileum alkalmából tartott pristinai nagygyűlésen börtöncellájából telefonon közvetített beszédet mondott a vádlott pártelnök is. A belgrádi média szerint Haradinaj felszólította Koszovó polgárait, hogy félretéve ellentéteiket, feltétel nélkül támogassák a tartományi intézményeket a Koszovó jövője szempontjából létfontosságú pillanatokban, és folytassák a "koszovói állam" építését.
Haradinaj "bejelentkezése" várhatóan ismét hír lesz a belgrádi sajtóban, de nem csak azért, mert az AAK jubileumi rendezvényén részt vett Sören Jessen-Peterssen, a tartományi ENSZ-misszió vezetője, illetve jelen voltak a nyugati államok pristinai külképviseleti irodáinak vezetői is.
A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) alapszabálya szerint a vádlottak nem befolyásolhatják országuk politikai történéseit, nyilvános beszédeket pedig végképp nem tarthatnak. A másfél évvel ezelőtti szerbiai októberi választások előtt a hágai bíróság több hónapra eltiltotta két másik prominens foglyát, Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt és Vojislav Seselj radikális pártelnököt az otthon maradtakkal való kapcsolattartástól, mert mindketten megszegték a tilalmat.
Amikor Haradinajt hazaengedték a minap meggyilkolt öccse, Enver temetésére, a belgrádi sajtóban értetlenkedő hangok voltak amiatt, hogy a volt kormányfő az április 17-i gyászszertartáson hasonló tartalmú politikai beszédet intézett a tartomány polgáraihoz. Fittyet hányt a hágai előírásokra, de sem a hágai ügyészség, sem a bíróság nem foglalkozott ezzel.
A 36 éves Haradinajt gerillaparancsnoki múltjával kapcsolatosan 37 rendbeli háborús és emberiesség elleni bűncselekménnyel - köztük gyilkosságokkal és nemi erőszakkal - vádolja az NT.