Blairnek Irak a legnagyobb ellensége a választásokon

A közvélemény-kutatások szerint sima győzelemre számíthat Tony Blair és az általa vezetett Munkáspárt a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választáson. A brit választási rendszer sajátosságai miatt azonban könnyen érheti meglepetés Blairéket. A szigetországban egyedülálló módon harmadik kormányzati ciklusára készülő Munkáspártot ugyan egyik ellenfele sem szorongatja, de az iraki háború miatt sok szavazója állhat a háborúellenes Liberális Demokraták mögé, ami számos körzetben a konzervatív jelöltek malmára hajthatja a vizet.  

Egy nappal a választások előtt a munkáspárti Tony Blair az esetleges konzervatív győzelem gazdasági veszélyeit ecsetelte, miközben konzervatív ellenfele, Michael Howard megígérte, hogy pártja reményt hoz a "gyengélkedő" kormány által terhelt Nagy-Britanniának. A harmadik jelentősebb párt, a liberálisok vezére, Charles Kennedy "jelentős előrelépésről" beszél - nem véletlenül.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Munkáspárt támogatottsága 41, a konzervatívoké 27, a liberális demokratáké pedig 23 százalékos. Ezzel harmadik választási ciklusát kezdheti a brit Munkáspárt, amire még nem volt példa. Kérdés ugyanakkor, hogy a már eddig is több rekordot felállító Tony Blair meddig marad miniszterelnök, mivel pár hónapja megjegyezte: a harmadik választási csatába még ő vezeti a pártot, de a negyedikbe már nem. Azóta folyamatosak a találgatások arról, hogy mikor adja át a kormányrudat fő pártbeli riválisának, Gordon Brown pénzügyminiszternek, akiről maga is többször kijelentette, hogy "kitűnő miniszterelnök lesz". Hiába azonban az erre irányuló kérdések, egyelőre nem hajlandó elárulni, hogy mikor mond le a kormányfői posztról - ha pártja valóban megnyeri a választást.

A közvélemény-kutatások mutatta jelentős munkáspárti előnyt azonban beárnyékolják a postai úton már beküldött szavazatokból elősejlő eredmények. Ezeket a voksokat már megtekinthették a pártok küldöttei, és az egyik munkáspárti tanácsadó szerint úgy tűnik, pártjuk számos kevésbé fontos körzetben elég rosszul áll - írja a BBC. Blair legfőképp attól tart, hogy ha a baloldali választók tiltakozó voksokat adnak le Irak miatt a liberális demokratákra, vagy nem mennek el szavazni, azzal a Konzervatív Párt győzelmét segíthetik elő.

Az elmúlt évtizedekben több példa is akadt arra, hogy a Munkáspárt a biztos vezetését mutató közvélemény-kutatások ellenére elvesztette a választásokat. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 1970-ben történt, amikor Harold Wilson munkáspárti kormányát - jóllehet a felmérések rendre 10 százalékpont feletti előnyt mutattak - szűk többséggel ugyan, de megverték az Edward "Ted" Heath vezette konzervatívok, de hasonlóképp történt 1992-ben is. Ez a brit választási rendszer sajátosságaiból fakad. Nagy-Britanniában ugyanis csak egyéni választókörzetek vannak, és a töredékszavazatok mind elvesznek.

Főbb kampánytémák

A jelentősebb pártok programja leginkább az EU-integráció, a bevándorlási politika és az iraki háború ügyében eltérő.

Az iraki háborúval kapcsolatban a Munkáspárt és a liberális demokraták között a legnagyobb a szakadék. Míg Blair kormánya egyelőre nem tűzött ki időpontot a brit katonák esetleges Irakból való kivonására, sőt a tervek szerint ENSZ-mandátum alatt addig tartja ott őket, amíg csak az iraki kormánynak kellenek, a Charles Kennedy vezette liberálisok a szakaszos kivonulást javasolják, amelyet terveik szerint még az idén el kellene kezdeni. Elemzők szerint háborúellenes hozzáállásuk sok, a háború okaként felhozott tömegpusztító fegyverek nemléte miatt Blairékben csalódott szavazót hozhat Kennedyéknek.

Az EU-integráció ügyében a Munkáspárt és a konzervatívok között tátong hatalmas szakadék. A toryk ellenzik az EU-alkotmányt, és elutasítják az euró bevezetését. Blairék ugyanakkor a jövő évi EU-alkotmányról szóló népszavazáson az igen mellett kampányolnak, és belépnének az eurózónába is.

A bevándorlási ügyekben a kormánypárt csak a szakképzett munkaerőnek adna hosszabb időre tartózkodási engedélyt, és bevezetnék, hogy a vízumokon szerepeljen a beutazók ujjlenyomata, és a három hónapnál tovább maradók kapjanak személyi igazolványt. Több, menedékjogért sikertelenül folyamodó menekültet küldenének el. A konzervatívok ezzel szemben éves kvótát állítanának fel a menekültek számára, és Nagy-Britannián kívüli táborokba küldenék az illegális bevándorlókat. Új határőrizeti szervet is létrehoznának. A liberálisok munkavállalási engedélyt adnának a menedéket keresőknek, és új irodát állítanának fel, amely kizárólag a menedékjogi kérelmek elbírálásával foglalkozna.

Gazdasági téren a konzervatívok 12 milliárd fonttal többet ígérnek spórolni az államháztartási kiadások visszafogásával és a kormányzati munkahelyek csökkentésével, mint a 21 milliárdos megtakarítást ígérő Munkáspárt.