Nincs B terv az EU-alkotmány bukása esetén

Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke szerint ha egy tagország nemet mondana az uniós alkotmányra, akkor is folytatni kell a ratifikációt. Ezt azzal indokolta, hogy egy ország véleménye csak egy a huszonöt közül. Az alkotmány ugyanakkor nem léphet addig életbe, míg valamennyi tagállam el nem fogadja. A legnagyobb várakozás a május végi francia népszavazást előzi meg, ugyanis itt a legnagyobb az ellenzők aránya.

Feszült figyelem kíséri az Európai Unión belül az alkotmányról szóló népszavazásokat. Egyes vezetők szerint bár több tagországban alkotmányellenes a hangulat, azt a tagországot terheli a legnagyobb felelősség, amelyik először nemmel szavaz rá. Az alkotmányt ugyanis valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell. Erre két módszer lehetséges: vagy a parlament szavaz róla - ahol ezt a módszert választották, ott eddig mindig sikerült elfogadni az uniós alapdokumentumot -, vagy népszavazást tartanak a kérdésről. Magyarországon például a parlament szavazott, de legutóbb, hétfőn a szlovákok jelentették be, hogy a parlamenti szavazáson jelentős fölénnyel fogják elfogadni az alkotmányt. Hét párt közül ugyanis öt megerősítette, hogy igennel szavaz.

Spanyolországban már februárban megtartották a népszavazást, de ilyen módszerrel dönt Dánia, Íroroszág, Franciaország, Németország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Hollandia, Portugália és Csehország is. Utóbbi négy tagállamban a várható alacsony részvétel okozhat gondot, miközben Franciaországban a legnagyobb a veszély, hogy elbukik az alkotmány a népszavazáson.

A franciáknál eddig 25 közvélemény-kutatást tartottak, és valamennyi szerint a nemmel szavazók vannak többségben. Az országban élénk kampány folyik: szórólapokon, szalvétákon, televíziós műsorokban próbálják az alkotmányt népszerűsíteni - számolt be az EUobserver.

A referendum kudarca nem okozna jogi problémát, viszont politikai következménye lenne. Vannak olyan vélemények is, miszerint a Maastrichti Szerződéshez hasonlóan lehet egyfajta politikai áthidaló megoldást találni, de sokan úgy vélik, ez nem elérhető abban az esetben, ha egy nagy és befolyásos tagállam utasítja el az alkotmányt.

Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke szerint ha egy tagország nemet mondana az uniós alkotmányra, akkor is folytatni kell a ratifikációt. Ezt azzal indokolta, hogy egy ország véleménye csak egy a huszonöt közül. Nagy visszalépést jelentene, ha egyes országok nem ratifikálnák az unió alkotmányos szerződését - mondta ugyanakkor Wolfgang Thierse, a német Bundestag elnöke. Szerinte ez esetben vissza kellene térni a nizzai és más szerződésekhez, és ez nem vezetne nagyobb egységhez, sem ahhoz, hogy kibővüljön az Unión belüli cselekvés lehetősége. A németek két nappal a franciák előtt szavaznak, május 27-én.

Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza úgy vélte: ha a franciák nemet mondanak az európai alkotmányra, akkor az komoly gazdasági és monetáris következményekkel járhat szerte az EU-ban, és mindez különösen az új tagállamokat sújthatja. Szerinte ugyanis a pénzügyi befektetők kivonhatják tőkéjüket a térségből, illetve jelentős kamatemelésekre kellene számítani - írta a Bruxinfo.