Burma hősnőjét ünnepli a világ

Vasárnap a világ vezető politikusai jókívánságaikat és bíztatásaikat küldték Aung San Suu Kyi-nek, a burmai emberi jogi harcosnak, akit jelenleg is házi őrizetben tartanak fogva. A Nobel-békedíjas asszony harcát évek óta csodálják szerte a világon.

Aung San Suu Kyi vasárnap ünnepelte hatvanadik születésnapját, házi őrizetben. A burmai (mostani nevén Mianmar) politikus 1988-ban állt a demokratikus ellenzék élére, és ezért az elmúlt tizenhat évből tizet fogságban töltött. Jelenleg is házi őrizetben van. Mianmarban a világ egyik legkegyetlenebb katonai diktatúrája van hatalmon. A buddhista országban munkatáborok működnek, ahol gyerekeket is fogva tartanak, ellenzékiek százai vannak börtönben, egyes kisebbségek ellen pedig szabályos irtó hadjárat folyik a dzsungelben.

Aung San Suu Kyi édesapja vezette a burmai függetlenségi háborút. A győzelem előtt fél évvel, 1947-ben megölték, lánya ekkor még csak kétéves volt. Élete nagy részét Aung San külföldön töltötte: 1960-tól édesanyja indiai nagykövet volt, és vele ment ő is. Később Oxfordba költözött, ahol filozófiát, politológiát és közgazdaságtant tanult. Később Japánban majd Bhutánban dolgozott, és hozzáment egy angol férfihoz, akit az egyetemen ismert meg. 1988-ban utazott csak Burmába, hogy meglátogassa beteg édesanyját. A szomorú látogatás azóta is tart. Azóta nem láthatta két gyermekét, és időközben elhunyt férjétől sem tudott elbúcsuzni.

Aung Sant megdöbbentette a burmai belpoitikai helyzet: akkoriban ezrek tüntettek naponta demokratikus reformokat követelve az éppen hatalmon lévő katonai csoporttól. Aung San bekapcsolódott az ellenzéki mozgalomba. "Apám lányaként nem maradhatok érzéketlen" - mondta egy tüntetésen, 1988-ban.

Hamarosan az ellenzéki mozgalom élére állt. Beutazta az egész országot, mindenütt békés ellenállásra szólítva fel az embereket. Gandhi és Martin Luther King módszereit ajánlotta híveinek. 1988. szeptemberében újabb katonai csoport vette át a hatalmat és kegyetlenül leszámoltak az ellenállási mozgalommal. A hatalomra került tábornokok 1990-re mégis kiírtak egy választást, amelyen elindulhatott Aung San pártja is, őt azonban ekkor már házi őrizetben tartották. A választást a közvélemény-kutatások szerint egyértelműen Aung San pártja nyerte meg, de hivatalos végeredményt sohasem hirdettek. A katonai vezetés érvénytelenítette a választást és hatalmon maradt.

1991-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amit nem tudott átvenni, mert továbbra is házi őrizetben volt. 1995 júliusában kiszabadult, de 2000-ben ismét letartóztatták, amikor egy tüntetésen próbált részt venni. 1999-ben Angliában élő férje meghalt rákban. A burmai hatóságok megengedték neki, hogy meglátogathatja betegágyánál a férjét, ő azonban visszautasította az ajánlatot. Attól tartott, hogy soha többé nem engedik vissza Burmába, így inkább a börtönben gyászolt.

2002. májusában kiszabadult ugyan, de a következő évben ismét lecsukták, mert hívei összecsaptak a kormány embereivel. 2003-ban a börtönt házi őrizetre cserélhette fel, ahonnan azóta sem szabadult.

Hívei vasárnap Burma-szerte ünnepelték hatvanadik születésnapját, buddhista szerzetesek imádkoztak pártja központi irodájánál. Burmai menekültek a világ sok nagyvárosában tartottak tüntetést kiszabadulását követelve. Üdvözletét küldte Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök is. A BBC tudósítója szerint kicsi az esély, hogy Aung San Suu Kyi a közeljövőben kiszabadulhat, mert az uralkodó tábornokok rettegnek népszerűségétől.