A hazafias pózolás bénítja meg az EU-t

Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint hosszú távon még jót is tehet az EU-nak, hogy elbukott a költségvetési tervezet. A tagállamok vezetői így szembesülhetnek azzal, hogy az EU megbénulásához vezet, ha a szövetség érdekeit mindig alárendelik a belpolitikai érdekeknek. Csaba László közgazdász egyetemi tanár szerint váltani kell, mert az uniós viták már teljesen elszakadtak a gazdasági realitástól.

"Azt kapta, amit megérdemelt" - jellemezte az [origo]-nak a múlt hét végén elbukott uniós költségvetést Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Csaba szerint az EU 2007-13-ig szóló költségvetési tervezetének számos súlyos hibája volt. A legfőbb probléma, hogy a tervezetnek "a valóságos gazdasági folyamatokhoz nem sok köze van", mivel az Uniót vezető politikai osztály teljesen elszakadt már a realitásoktól, a választóktól és az őket teljes joggal érdeklő problémáktól - mondta.

A fő kérdéssé az vált, hogy ki a legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek. Csaba szerint azonban sem ez a fogalom, sem a költségvetési vita egyik legközpontibb eleme, hogy vajon ki a legnagyobb hazafi, nem értelmezhető közgazdaságilag.

Az uniós vitákat és így a költségvetési egyezkedést is a hazafias pózolás jellemzi, teszi tönkre - állította Csaba. Példaként említette, hogy a mostani megegyezés fő kerékkötői a francia és a brit kormány voltak, amelyek otthon megcsappant tekintélyüket az Unió rovására próbálták helyreállítani. Franciaország például azt akarta elérni, hogy az agrártámogatások aránya 2013-ig 43 százalék maradjon, holott az Unió teljes bevételének 97 százaléka nem ebből a szektorból származik, így ezt a nagyszámú francia gazda érdekein kívül sok minden más nem indokolja. De a brit igények észszerűségének átlátásához is "erős absztrakciós képesség kell" - fogalmazott Csaba.

Az Európai Unió költségvetéséről szóló vita Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint sem egyszerűsíthető le az agrár- és a fejlettebb iparral rendelkező országok szembenállására. Lényegében mindenki mást akart: Franciaország nagy fejlesztő, ennek ellenére védte a gazdáinak járó uniós támogatásokat. Nagy-Britannia az 1984-ben kiharcolt költségvetési visszatérítést óvta, Baráth szerint némileg indokolatlanul, hiszen azóta a brit gazdaság Európa 5-6. legerősebbjévé vált. A spanyolok pedig a túl gyors támogatáskivonásnak álltak ellen.

Csaba szerint itt az ideje, hogy a tagországok vezetői felhagyjanak azzal a populista hozzáállással, hogy ha valami baj történik, akkor rögtön az EU-ra mutogatnak. "Miért omlana össze attól az EU, hogy nem költenek napi 2 eurót egy tehénre" - érzékeltette a francia álláspont jellegét Csaba. Nem indokolt ugyanakkor a saját érdekeiket előtérbe helyező uniós hivatalnokok túlzott optimizmusa sem, miszerint az EU a létező világok legjobbika. "Az EU jelenleg rosszul működik", márpedig csak azt kell együtt csinálni, ami egyedül nem megy - fogalmazott.

Hétéves költségvetés nélkül is működhet az EU

Elsősorban technikai érvek szólnak amellett, hogy a költségvetési tervezetet még idén nyáron elfogadják. A többéves fejlesztési programok felépítése és elindítása ugyanis egy-másfél évet is igénybe vehet, így ahhoz, hogy a támogatások kiosztása 2006. január 1-jén megkezdődhessen, még nyáron egyezségre kellene jutni a költségvetésről. Az előző költségvetés elfogadása is csúszott, ami számos támogatási program késéséhez vezetett.

Megegyezés nélkül az EU-költségvetés 40 százalékát kitevő hosszú távú uniós támogatásokat nem tudják kiosztani. Még így is adódik az a lehetőség, hogy évről évre egyezzenek meg az uniós költségvetésről. Ez nem veszélyezteti, de nagyon megnehezíti az Unió működését, a támogatási összegek kiosztását és a hosszú távú támogatási programok ütemezését.

Nincs egyezség, nem tudni, ki mennyit kap

Csaba szerint az Unió válságát jelentős mértékben az okozza, hogy az európai egység megteremtése, melyre az EU-t és elődeit létrehozták, lényegében lezárult folyamat, ez már önmagában kevés a szövetség létének indokolásához. "Abba kell hagyni, amit az elmúlt 15 évben csináltak, komolyabban kellene venni az EU-t." Ezen az úton az első lépés annak meghatározása: mi az EU szerepe, lényege, milyen céljai vannak és ezen célok elérésére mennyi pénzt kell fordítani. Ezek a valóságos kérdések, amik végre napirendre kerülhetnek a költségvetés kudarcával - állította Csaba. A költségvetés ugyanis már nem olyan meseszerű elképzelésekről szól, mint az alkotmány, itt "pénzről, hatalomról van szó".

Magyarország is választás előtt áll

Magyarország is választás elé érkezett az uniós alkotmány és költségvetés bukásával. Baráth Etele szerint a 2007-13-ig szóló költségvetés tervezete Magyarországnak "teljes mértékben megfelelt volna". "Az első ötben vagyunk az egy főre jutó nettó támogatásokat számítva" - állította a miniszter. A kormánynak pusztán technikai jellegű észrevételei voltak a költségvetési tervezet kapcsán, de ezek is csak a támogatások, források elszámolását érintették, ráadásul - állította a miniszter - ezeket (mint például az áfa-visszatérítés rendjét) magyar javaslatra be is vették a tervezetbe.

Csaba szerint ugyanakkor csak rövid távon lett volna hasznos a magyar gazdaság számára a költségvetés elfogadása, hosszú távon a jelenlegi helyzet is hozhat hasznot. "Jobb érveket kell találnunk arra, hogy mit keresünk az EU-ban annál, hogy nettó felvevők vagyunk" - fogalmazott Csaba. "Minden nagy párt EU-s forrásokból pótolná az itthon hiányzó pénzt", az azonban csak idő kérdése, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: az uniós bödönben nincs korlátlan mennyiségű méz. Ezért sem ártana elgondolkodnunk az Unió értelmén. Ez az átalakulás azonban nem mehet végbe Csaba szerint "könnyen, gyorsan, hanem csak hosszú idő alatt, sok jajongással".

Sáling Gergő