"A hétfői nap az utolsó, hogy megérkezzék az EU válasza, ha nem jön meg, úgy feltörjük az ENSZ-pecséteket az iszfaháni létesítményen" - közölte a megjelölt időpont reggelén Hamid Reza Aszefi, a teheráni kormány szóvivője. Az erről szóló levelet az iráni fél elküldte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. Az ENSZ szakosított szervezetének igazgatója, Mohamed el-Baradei megerősítette hétfőn, hogy megkapták a levelet, egyben felszólította Teheránt a tárgyalások folytatására.
Hírek szerint az Európai Bizottság is felszólította Iránt, hogy tartsa tiszteletben az EU nevében tárgyaló "trojkával" (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) kötött megállapodását s ne újítsa fel nukleáris tevékenységét. Egyben figyelmeztetett is: ha a teheráni vezetés mégis ez utóbbit választja, az megbéníthatja a két fél közötti kereskedelmi tárgyalásokat.
A 2004 novemberében kötött párizsi megállapodásban Irán vállalta, hogy felfüggeszti minden uránátalakítási, illetve urándúsítási tevékenységét, a három európai ország pedig az EU nevében arra tett ígéretet, hogy tárgyalásokat kezd a két fél közötti nukleáris, politikai és gazdasági együttműködés fejlesztésére. Márpedig brüsszeli vélemények szerint a hétfői iráni bejelentés, az uránátalakítási program kilátásba helyezett felújítása megsérti ezt a megállapodást.
"Reméljük, hogy a következő napokban nem történnek olyan új lépések, amelyek veszélybe sodornák a tárgyalásos megoldás lehetőségét" - közölte az Európai Bizottság szóvivője. Egyben hozzátette: az iráni program felújítása kétségkívül megbénítaná az EU és Irán között már régóta folyó tárgyalásokat egy kereskedelmi és együttműködési megállapodás kidolgozásáról, mert "ezen a téren nem túl valószínű az előrelépés, ha a párizsi megállapodások teremtette kedvező légkör megszűnik".
Néhány napja Brüsszelben kiszivárogtatták, hogy a britek, a franciák és a németek ezen a héten, az új iráni államfő beiktatása után akarják ismertetni legújabb csomagtervüket a teheráni vezetéssel. Ebben állítólag olyan lépések szerepelnének, mint például egy atomerőmű megépítése Iránban európai vállalatok részvételével, nukleáris fűtőanyagok szállítása az ázsiai országba, illetve polgári repülőgépek, repülőgép-alkatrészek eladása. Mindennek azonban az lenne a feltétele, hogy Irán végleg lemondjon az urándúsításra és a nukleáris fűtőanyag újrafeldolgozására vonatkozó törekvéseiről, amire a teheráni vezetés a jelek szerint nem hajlandó. Irán azt állítja, hogy atomprogramja csak polgári célokat szolgál, a nyugati országok viszont arra gyanakszanak, hogy a valóságban atomfegyver kifejlesztése a cél.
A dúsított uránium atomerőművekben használható, de nagyfokú dúsítás esetén atomfegyver előállítására is alkalmas. Az EU és az Egyesült Államok azt gyanítja, hogy Irán atomfegyver-arzenált akar kiépíteni, ezért figyelmeztetik, hogy ha Teherán felújítja az urániummal kapcsolatos tevékenységét, az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, és szankciókat kérnek az iszlám köztársaság ellen. Teherán váltig állítja, hogy atomprogramja békés jellegű, és kizárólag áramtermelés célját szolgálja.