A legszigorúbb terrorellenes új törvényt hamarosan a brit parlament fogadja el, de a júliusi londoni merényletek után fél Európa a szigorításokról beszél. A terrorizmussal gyanúsítottakkal szemben könnyebben kaphatnak különleges jogokat a rendőrök: elsősorban a lehallgatások engedélyezése és a kitoloncolások megkönnyítése a jellemző lépés, de felmerült több helyen a terrorizmus propagálóinak megbüntetése is. A 2001-es amerikai merényletek után az USA-ban hazafias törvény néven 166 pontban erősítették meg a rendőrség jogait, amit azóta is vitatnak jogvédők szerte a világon. Többek között Sólyom László új magyar köztársasági elnök is azt nyilatkozta, hogy ő addig nem megy az USA-ba, amíg ujjlenyomatot kell adnia. (Neki mint elnőknek egyébként nem kell.) A most készülő európai törvények nem avatkoznak annyira bele az emberek magánéletébe, mint a hazafias törvény, de sokan mégis attól tartanak, hogy a rendőrök visszaélhetnek majd kiterjesztett hatalmukkal.
A brit törvényhozás a következőkre készül: a terrorizmusra uszító, a terror ideológiáját védő és propagáló külföldieket kiutasíthatják majd Nagy-Britanniából. Készítenek egy listát szélsőséges honlapokról, könyvesboltokról, szervezetekről, ahol a terrort propagálják. Ha egy nem brit állampolgár kapcsolatba lép azokkal, akkor azonnal kitoloncolhatják. A terrorral kapcsolatos kiutasításokkor hiába érkezik fellebbezés, az nem lesz halasztó hatályú, vagyis aki gyanús, annak mindenképpen mennie kell, legfeljebb visszajöhet, ha bebizonyítja az igazát. Az új törvény szerint bűncselekmény lesz a terrorizmus dicsőítése. Olyan törvény is készül, amelynek alapján a vádemelés előtt álló gyanúsítottakat könnyebben lehet majd előzetes letartóztatásban tartani. Két szervezetet mindenképpen betiltanak, és több szélsőségességet szító vallási intézményt is bezárnának. Lista készül Londonban azokról a muzulmán vallási vezetőkről, akiket nem engednek majd be az országba, sőt általában is készül egy adatbázis azokról, akik ezentúl a terrorral kapcsolatos nézeteik miatt nemkívánatos személyek lesznek. Arról is készül várhatóan törvény, hogy büntethető legyen a külföldi kiképzőtáborok látogatása.
Olaszországban gyorsított eljárásban döntött a parlament arról, hogy a terrorizmussal gyanúsítottaktól DNS-mintát vegyenek, lehallgathassák őket, megfigyelhessék internetezésüket és gyorsított eljárással kiutasíthassák.
Norvégiában július óta terrorgyanú esetén kivételes módon akkor is le lehet hallgatni valakit, ha még nem gyanúsítják konkrét bűncselekmény elkövetésével.
Az Európai Unió is megkezdte bizonyos közös szigorítások előkészítését. Szigorúbban figyelik majd az EU-ba történő banki átutalásokat, hogy kiszűrjék a terrorizmust finanszírozó tranzakciókat. Brüsszelben már megkezdődött egy közös e-mail-, telefon- és sms-figyelő rendszer tervezése. Várhatóan szigorítják azoknak az alapanyagoknak a kereskedelmét, amelyekből bombát lehet készíteni. A francia belügyminiszter pedig azt javasolta, hogy veszély esetén állítsák vissza a Schengeni Egyezménnyel lebontott belső határellenőrzéseket, ahogy azt Franciaország például az 1998-as labdarúgó-világbajnokság idején már ideiglenesen megtette.
Németországban a közelgő választások egyik fontos kampánytémája lett a szigorítás. A közvélemény-kutatásokat vezető CDU/CSU jobbközép pártszövetség azt ígérte, hogy új törvényeket hoz győzelme esetén a terrorizmus megelőzéséért. Lehetővé tennék, hogy terrortámadás esetén a német hadsereg is beavatkozhasson, jelenleg ugyanis csak külföldön lehet bevetni a Bundeswehrt. Az ellenzék az iszlám szervezetek szorosabb ellenőrzését és egy új belügyi adatbázis kiépítését is ígéri, amely lazítana a mostani adatvédelmi szigoron. A német baloldal és a szabad demokraták egyelőre elutasították ezeket a terveket.
Magyarországon eddig nem kezdeményezett senki törvénymódosítást, csak a rendőri jelenlétet fokozták különböző nyilvános helyeken.