Ezreket tartanak fogva ismeretlen helyen, a külvilágtól teljesen elzárva a terrorizmus elleni harcra hivatkozva - áll az Amnesty International jelentésében. A hivatalos amerikai feljegyzésekben "kísértetfoglyoknak" nevezett embereket titkos börtönökbe zárják, és ezeken belül is állandóan áthelyezik őket, duplán megnehezítve a nemzetközi emberjogi szervezetek munkáját. A jogvédőkhöz általában a fogvatartottak családjai fordulnak, akik egyik pillanatról a másikra teljesen elveszítik a kapcsolatot hozzátartozójukkal, számukra eltűntté válik a családtagjuk.
Az Amnesty az eltűntek világnapján tette közzé két jemeni férfi történetét, akiknek több mint másfél éve veszett nyomuk anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. Mindkettőjüket eltűntként tartották számon azt követően, hogy külföldön történt elfogásuk után nem jelentkeztek többé, és a családjaik sem kaptak róluk információt a hatóságoktól. A jogvédők idén júniusban találkoztak velük, amikor a titkos börtönökből végül a guantánamói amerikai fogolytáborba szállították őket. Mindkettőjüket külföldön - Jordániában, illetve Indonéziában - fogták el 2003-ban. Letartóztatásuk után senkivel nem léphettek kapcsolatba, azt végig nem közölték velük, hogy mivel gyanúsítják őket, de úgy tudták, hogy amerikai őrök vigyáznak rájuk.
A Jordániában elfogott jemeni férfi arról is beszámolt, hogy az első napokban kegyetlenül kínozták fogvatartói. Amikor a férfi édesanyja érdeklődött utána a jordániai hatóságoknál, először azt mondták neki, hogy nem látogathatja meg, másodszor pedig csak annyit közöltek, hogy a fiát már külföldi börtönbe vitték, mert terrorista. Mára mindketten visszatérhettek Jemenbe, de ott sem lehetnek szabadok, annak ellenére, hogy a jemeni hatóságok elismerik, nincs okuk a fogva tartásra, ugyanakkor azt állítják, hogy az amerikai hatóságok kérésére nem engedik el őket.
Az Amnesty információi szerint világszerte vannak titkos börtönök, melyeket a terrorellenes harc miatt állítottak fel. Állítólag ilyen börtönök működnek többek között Jordániában, Pakisztánban, Egyiptomban és Thaiföldön is. Az emberjogi szervezet úgy tudja, ezreket tartanak fogságban mindentől megfosztva, bebörtönözve anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük. Az Amnesty International és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága (ICRC) munkatársaik látogatásával és a foglyok jegyzékbe vételével akarja megakadályozni az ilyen eltűnéseket. 2004-ben a Nemzetközi Vöröskereszt több mint 6100 olyan embernek a tartózkodási helyét tisztázta, akiket családjuk kerestetett.
A jogvédők felszólították a hatóságokat, vessenek véget ennek a gyakorlatnak, ne börtönözzenek be úgy senkit, hogy teljesen elvágják a külvilágtól, megfosztva ügyvéd igénybevételének lehetőségétől és a tárgyalástól is. Mindenkit arra kérnek, hogy a konkrét esetek kapcsán írjon levelet a jemeni, jordániai vagy az amerikai hatóságoknak és tegyen fel kérdéseket a jemeni férfiak esetével kapcsolatban.
Az Amnesty International 2000-ben nyilvánította augusztus 30-át az eltűntek világnapjává. Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet valaki: vannak, akik önként mennek el, mások bűncselekmény áldozatává váltak, de holttestük nem került elő, legnagyobb számban azonban a természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok során elveszett személyek vannak köztük. Az Amnesty International szerint több százezerre tehető azoknak az embereknek a száma világszerte, akik egyik napról a másikra nyomtalanul eltűntek.