Befoltozták az egyik legnagyobb gátszakadást New Orleansban, így a katonaság már hozzá is kezdhetett az utcákat elöntő víz kiszivattyúzásához. Helyreállítási munkák a többi gátszakadásnál is folynak. A várost múlt hét hétfőn sújtotta a Katrina hurrikán, de a legnagyobb pusztítást a gátszakadások utáni árvíz okozta, amely szinte egész New Orleanst beborította. A hadsereg mérnökszázada egyes városrészeket csak három hónap múlva tud teljesen vízteleníteni.
A város utcáin hullámzó víz felszínén olajfoltok úszkálnak, felette szemét, emberi ürülék és bomló holttestek bűze keveredik. A hatóságok egyre jobban tartanak attól, hogy járványok törnek ki a katasztrofális higiéniai viszonyok miatt. A hadsereg szúnyogirtást tervez, a sok helyütt pangó víz ugyanis kitűnő terep a moszkitók szaporodásához.
A városból igyekeznek mindenkit kitelepíteni, ugyanakkor több ezer ember a nyilvánvaló veszélyek ellenére sem hajlandó elhagyni otthonát, pedig jóformán nincsenek lakható házak, használhatatlanok a hotelek, nincs munka. A városban mostanra helyreállították a rendet a hadsereg és a rendőrség egységei. A rendőrség kötelékéből ugyanakkor 4-500 ember hiányzik, akik nem jelentkeztek szolgálatra. Ők feltehetően családtagjaikat keresik, vagy egyszerűen nem bírták a katasztrófa nyomását.
New Orleansban utcáról utcára, házról házra járva szedik össze a szanaszét heverő halálos áldozatokat, de még gyűjtik helikopterekkel a háztetőkön menedéket találó túlélőket is. A hőség és az ivóvíz hiánya miatt azonban lassan kifutnak az időből a mentőalakulatok. A parti őrség egymaga 22 ezer embert menekített ki szorult helyzetéből a Katrina által sújtott államokban. Texasban az eddig egy sportcsarnokban elhelyeztet túlélőket bérelt turistahajókra szállítják át. Hat hónapig lakhatnak majd ezeken.
Hétfő estig 71 holttestet gyűjtöttek össze a városban. Az emberi maradványokat hűtőkamionokban és hordozható hullaházakban helyezik el, mielőtt megkezdenék azonosításukat. Ray Nagin polgármester szerint nem túlzás, 10 ezer halálos áldozatról sem beszélni.
New Orleans egyik külvárosi negyedét közben megnyitották a hazatérők előtt. Az embereket egyelőre csak nappalra engedik haza, hogy felmérhessék mennyi kárt szenvedett otthonuk, vagyonuk. A Jefferson kerület javarészt megúszta az áradást.
Kedden egy hónapos nyári szünet után újra összeült az USA szenátusa. Az ülésen várhatóan a katasztrófa, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati lépések lesznek a fő téma. A testület bizottsági már meg is kezdték a meghallgatásokat az ügyben, Hillary Clinton demokrata szenátor nagyobb szabású vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza.
Eközben összesen tíz tagállamban rendeltek el szükségállapotot, hogy hozzájussanak az erre a célra elkülönített szövetségi pénzforrásokhoz.
Száz britről még nem tudnak
Kedden még 96 volt azoknak a brit állampolgároknak a száma, akiket nem sikerült fellelni a New Orleansra zúdult hurrikán óta - mondta a brit külügyminiszter. Jack Straw londoni nyilatkozatában jó jelnek minősítette, hogy a brit eltűntek száma folyamatosan csökken: előző nap még 130 brit állampolgárról nem volt hír - jelentette az MTI.
Straw igyekezett megvédeni a brit külügyi szolgálatot a mind erőteljesebb bírálatoktól, mondván: a brit diplomaták "éjt nappallá téve" dolgoznak a katasztrófa-térségben rekedtek fellelésén és megsegítésén, és aki hozzátartozóját keresi, továbbra is a londoni külügyminisztériumhoz forduljon, ne kezdjen egyéni akciókba.
A New Orleansból egyre nagyobb számban hazatérő brit utazók erőteljes bírálatokat fogalmaztak meg a kinti brit diplomáciai képviseletekről. A kritikák között a leggyakrabban visszatérő elem az, hogy a washingtoni követség és a konzulátusok lassan reagáltak a katasztrófa-helyzetre, és akkor sem voltak nagyon segítőkészek.
A britek a sajtónak horrortörténetekről is beszámolnak, amelyeknek a New Orleans-i sportcsarnokban voltak tanúi. A történetek között szerepel gyermeklányok ellen elkövetett csoportos nemi erőszak, sorozatgyilkosságok, keménydrog-függő fegyveres ámokfutók rajtaütései.