Vasárnapig lebegtetik a török EU-csatlakozást

Rendkívüli uniós külügyminiszteri tárgyalásokat kezdeményezett Nagy-Britannia, miután nem sikerült megállapodásra jutni az elvileg október 3-án kezdődő török csatlakozási tárgyalások kereteiről. A kompromisszumos javaslat főleg Ausztriának nem tetszik, az osztrákok ugyanis nem adnának mindenképpen teljes jogú tagságot Törökországnak, és a horvát EU-tárgyalások minél előbbi megindítása mellet kardoskodnak.

Az Európai Unió külügyminiszterei rendkívüli tárgyalásokat kezdenek, hogy feloldják a Törökország csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos patthelyzetet. A soron kívüli tanácskozásokat Nagy-Britannia kezdeményezte, miután az uniós küldöttek nem tudtak megállapodásra jutni csütörtökön a tárgyalások módját és céljait illetően.

A csatlakozási tárgyalások jövő hétfőn kezdődnek Luxemburgban, csakhogy Abdullah Gül török külügyminiszter közölte, nincs értelme az egésznek, ha hazája nem elégedett a kitűzött keretekkel. A török politikus fenntartja a tehetőségét, hogy meg sem kezdik a megbeszéléseket.

A tárgyalási célok egyik kulcspontja, hogy a törökök teljes jogú taggá váljanak, vagy egyfajta különleges társult státuszt kapjanak. Osztrák diplomaták az utóbbi mellett kardoskodnak, ugyanakkor Törökország korábban már többször is közölte, hogy nem éri be kevesebbel, mint a teljes jogú tagság.

Bécs emellett a horvát EU-csatlakozási tárgyalások mielőbbi megindítását is sürgeti. Ezeknek már márciusban meg kellett volna kezdődniük, csakhogy az EU az utolsó pillanatban határozatlan időre elhalasztotta a megbeszéléseket, arra hivatkozva, hogy Zágráb nem működik együtt teljes körűen a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel, konkrétan Ante Gotovina tábornok elfogásával kapcsolatban.

EU-diplomaták szerint ugyanakkor a többi 24 tagország kész lenne elfogadni a kidolgozott tárgyalási keretet. Még Törökország korábbi "ősellensége", Görögország, illetve a Ciprusi Köztársaság is támogatja azt a kompromisszumos megfogalmazást, hogy a török csatlakozási tárgyalások célja a csatlakozás, bár a folyamat nyitott, és sikerére nincs garancia.

Megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy a britek engedjenek a kérdésben és Ausztria elérje követelése teljesítését. A kötélhúzás ugyanakkor egy államnak - Horvátországnak - várhatóan kapóra jön, ugyanis nem kizárt, hogy a teljes jogú török tagság lehetőségének elismerése fejében a többi állam engedményt tesz Ausztriának a horvát csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban.

Erre lehetőséget teremt, hogy Carla Del Ponte, a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze csütörtökön újabb körutat kezdett a térségben. Diplomáciai források szerint az EU horvát ügyekben illetékes munkacsoportja hétfőn reggel Luxemburgban, Del Ponte részvételével ülést tart. Ha itt a főügyész arról számol be, hogy Zágráb immár szerinte is megfelelően együttműködik a hágai testülettel, akkor a 25 külügyminiszter még aznap meghozhatja a döntést a horvát csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megkezdéséről. Ez pedig nyilván az osztrákok török ügyben hangoztatott álláspontját is befolyásolná.

Ha végül megkezdődnek hétfőn a török csatlakozási tárgyalások, nem lesz egyhamar végük. Legalább 10-15 éves folyamatról van szó, ráadásul több tagállam jelezte, hogy azok sikeres befejezése után mindenképp népszavazásra bocsátja majd a török csatlakozás kérdését. A kilátások - legalábbis most - nem túl biztatóak: egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint az EU lakosságának csupán 35 százaléka támogatja a török csatlakozást, Ausztriában pedig ez az arány mindössze 10 százalékos.

[origo]/MTI