Könnyen átszeli a határokat a madárinfluenza

A legtöbb országban szigorított vám- és egészségügyi ellenőrzésekkel próbálják útját állni a madárinfluenza terjedésének, bár ezek az intézkedések a legtöbb helyen kudarcot vallottak. Nehéz ugyanis ellenőrizni a betegséget az egész világon széthordó állatokat. Első sorban a költöző madarak viszik el mindenfelé a vírust, de a sertések, lovak, fókák és bálnák is besegítenek. Az egyetlen megoldást jelenleg a védőoltások jelentik, bár az Állategészségügyi Világszervezet szerint ezekhez is alkalmazkodhat idővel a vírus.

Egyre több helyen mutatják ki a madárinfluenzát Délkelet-Ázsián kívül. A fertőzés megjárta már Kínát, Japánt, elért Oroszországba, Romániába, Törökországba, pénteken pedig Nagy-Britanniában mutatták ki egy elhullott papagáj tetemében, illetve Horvátországban bukkantak rá hattyúkban. De eljutott már a fertőzés az Egyesült Államokba, Kanadába és Dél-Afrikába is. Az [origo] térképén nyomon követheti, hogy merre járt és meddig jutott a madárinfluenza az utóbbi években.

A legtöbb államban szigorú határellenőrzéssel próbálják felvenni a harcot a hatóságok a fertőzéssel. A magyar-ukrán, illetve magyar-román határon is megszigorították az ellenőrzéseket, miután kiderült, hogy a szomszédos országokban felütötte fejét a betegség. Ez azonban csak rontja a vírus esélyeit, útját állni nem tudja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a madárinfluenza szinte minden madárfajt megfertőzhet, de leginkább a vízimadarak fogékonyak rá. A vírus gyorsan tizedeli az állományt, az állatok megbetegedés után hamar elhullanak. Az igazi problémát azonban azok a költözőmadarak jelentik, amelyek ellenállóbbak a betegséggel szemben és így nem pusztulnak el, viszont a széthordják a kórokozókat a világon mindenfelé. A betegséget ráadásul nem csak madarak, de sertések, lovak, fókák, sőt, még bálnák is terjeszthetik - írja az Állategészségügyi Világszervezet tájékoztatója.

Ázsiában azután is terjedt a betegség, hogy a bizakodó kormányzati jelentések szerint sikerült a madárinfluenzát ellenőrzés alá vonni. Vietnamban júliusban már azt jelentették a hatóságok, hogy útját állták a megbetegedésnek, egy hónapig nem találtak újabb fertőzött embereket. Még ugyanazon a napon halálesetekről számolt be egy vietnami lap. Mint utólag kiderült, a halál oka a madárinfluenza volt - írja a Nature.

Thaiföldön jelentős kormányzati kampány folyt annak bizonyítására, hogy az országot megtisztították a madárinfluenzától, júliusban azonban újabb öt fertőzött egyedet azonosítottak. Hasonlóan járt Japán is, igaz, ott csak az állatokra veszélyes vírustörzsek jelentek meg a Nature szerint. Október közepén már Omi Sigeru, a WHO illetékese is azt nyiltkozta, hogy a jelek szerint Délkelet-Ázsiában sikertelenül próbálták megfékezni a kórt.

Kínában és Oroszországban 2004 januárjában rendeltek el szigorított ellenőrzéseket a határokon. A kínai állami hírügynökség idén tavasszal már azt is kijelentette: "a sanghaji megbetegedéseket ellenőrzésük alá vonták a hatóságok". Ennek ellenére mindkét országban vannak újabb esetek.

Segíti a megelőzést a madárállomány ellenőrzése. Ezt a megoldást választották Indiában, itt főleg a Kínából érkező költöző madarak okoznak problémát. A Himaláján átkelő ludak több mint 50 helyen pihennek Indiában, az indiai kormány ezért elrendelte a területek teljes megfigyelését. Minden egyes területről mintákat gyűjtenek, amit később ellenőriznek. Ukrajnában pedig a költöző madarak kilövését rendelték el, hogy így tartóztassák fel a kórokozót.

H5N1

A madárinfluenza alapvetően állatbetegség, főként szárnyasokat és disznókat fertőz meg. Mivel jelenleg a vírusnak nem ismert olyan mutációja, amely emberről emberre terjedne, ezért világjárvány kialakulása sem fenyeget. Korábban pusztított már Európában úgy a madárinfluenza, hogy emberi járvány nem alakult ki. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy az állatról emberre átterjedő fertőzés esetében magas a halálozási arány, és a WHO is arra figyelmeztet, hogy 1968 óta most jutottunk a legközelebb ahhoz, hogy komoly méreteket öltő betegség pusztítson a világon.

Az emberi megbetegedéseket a vírus H5N1 törzse okozza, amelyet Dél-Afrikában mutattak ki először 1961-ben. Az első ismert fertőzés, amikor a vírus emberre terjedt át 1997-ben történt Hongkongban, bár egyes feltételezések szerint néhány korábbi nagy influenza-világjárvány is köthető a madárinfluenzához. A 1997-es feltűnésénél 18 fertőzöttből 6-an életüket vesztették. 2003-ban észleltek újra, ezúttal is Hongkongban. A legújabb fertőzési hullám 2004 januárjában kezdődött, egy vietnami laboratóriumban mutatták ki a H5N1 vírust. Magyarországhoz legközelebb Romániában ütötte fel a fejét a H5N1 vírustörzs, amely eddig összesen több mint 60 áldozatot követelt világszerte, főleg Délkelet-Ázsiában.

Köztük is megbújhat a vírus

Az emberi megbetegedés tünetei a hagyományos influenzáéhoz hasonlítanak (láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalom), de a betegség szembántalmakat, tüdőgyulladást, légzőszervi problémákat is okozhat. A fertőződést nem könnyű kimutatni.

A WHO arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel azoltóanyagok az emberi megbetegedést akadályozzák csak, egy esetleges járvány kialakulását soha nem lehet kizárni. Az állatokban, a vírus fő hordozóiban ugyanis továbbra is megmarad és mutálódik a betegség, ami ellen az emberi védőoltások nem jelentenek védelmet. További probléma, hogy egy esetleges világjárvány kitörésekor biztos, hogy nem áll majd még rendelkezésre megfelelő mennyiségű oltóanyag.

Bár az Állategészségügyi Világszervezet szerint a vírus idővel alkalmazkodhat a gyógyszerekhez, a WHO az összes kifogás ellenére is a vakcinákat tarja az egyik leghatékonyabb védekezésnek. Több országban, például Magyarországon is, már meg is kezdték az oltóanyag kifejlesztését. A hét végén végzett vizsgálatok szerint a magyar vakcina, amely iránt többek között Nagy-Britannia, Ukrajna és az Egyesült Államok is érdeklődik, hatásos. Oroszországban szintén előállítottak egy oltóanyagot. A vakcinák hatásosságának ellenőrzéséhez a WHO-tól kapott vírusmintát használják fel, amelyet a szervezet minden tagországának megküldött, hogy ezzel segítse a felkészülést a védekezésre.

A madárinfluenzát először Olaszországban figyelték meg 1878-ban. Az 1930-as évek óta a járvány elcsendesedett, nem találtak újabb fertőzött egyedeket, míg a vírus 1983-ban el nem kezdte újra tizedelni az állatokat.

Sáling Gergő