Aggasztó mértékben megszaporodtak a kalóztámadások az utóbbi hetekben-hónapokban Szomália partjainál. Csak az elmúlt hétvégén két hajót kerítettek hatalmukba fegyveres kalózok. Mindkét hajó Dubaiból indult, az egyik olajat szállított, a másik viszont élelmiszersegélyt - Szomáliának.
Múlt hét kedden egy ukrán teherhajót foglaltak el a tengeri rablók, és 700 ezer dollár váltságdíjat követelnek a hajó és a legénység elengedéséért. A jelentések szerint a 22 főnyi személyzet épségben van, és szabadon mozoghat a fedélzeten, de a kalózok állandó ellenőrzés alatt tartják a szomáliai partoktól 3 kilométerre vesztegló hajót. Az ukrán külügyminisztérium tárgyalásokat folytat a rablókkal, és Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, az Egyesült Államokhoz, illetve a NATO-hoz fordult segítségért.
Korábban több mint három hónapig tartottak hatalmukban egy, az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) számára segélyeket szállító teherhajót, sőt az annak üzemanyagot és ellátmányt szállító másik hajót is megtámadta ugyanaz a szomáliai kalózbanda. Március 15. óta több mint kéttucat kalóztámadást regisztráltak a szomáliai partoknál. A hosszú évek óta tartó anarchiából kilábalóban lévő ország partvidéke az utóbbi időben a világtenger egyik legveszélyesebb részévé vált a kereskedelmi és más civil hajók számára. Több nemzetközi hajózással foglalkozó szervezet is azt tanácsolja a hajóskapitányoknak, hogy lehetőség szerint messze kerüljék el az Afrika szarván fekvő ország partjait.
A szomáliai kalózok az országban hatalmaskodó hadurak valamelyikének szolgálatában állnak, vagy jóváhagyásuk mellett tevékenykednek. A hadurak számára ugyanis kitűnő, szinte kockázatmentes jövedelmet jelent a partot megközelítő hajókért és legénységükért kikényszerített - gyakran több százezer dollárra rúgó - váltságdíj.
Kalózveszélyes vizek
Nem csak Szomália partjain számíthatnak azonban kalóztámadásra a kereskedelmi hajók. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), illetve a Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) rendszeres jelentésekben tudatja, hogy hol, mennyi kalóztámadás történt. Az idei kalóztámadás-jelentések alapján Afrika nyugati része is veszélyesnek számít, a szenegáli Dakartól, a guineai Conakryn és a Sierra Leone-i Freetown-on keresztül, a nigériai Lagosig.
Dél-Ázsiában Banglades, India, Indonézia partjainál, illetve a Malaka-, és a Szingapúri-szorosban kell óvakodniuk a horgonyzástól és a lassú menettől a kereskedelmi teherhajók kapitányainak. Latin-Amerikában Brazília, Haiti, Dominika, Jamaika és Peru bizonyos partszakaszai veszélyesek. A 2004-es adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy akkor Szomália még nem számított különösebben veszélyes területnek.
Az IMO idei jelentéseiből kiderül, hogy 2005 első félévben összesen 113 kalóztámadást követtek el a világ tengerein, ezekből 24 ugyanakkor csupán támadáskísérletnek minősül. 2004-ben összesen 325 támadást regisztráltak, míg 2003-ban 445-öt. A támadások száma tehát csökkent, 2004-ben ugyanakkor 30 ember vesztette életét kalóztámadásokban, míg előző évben 21-en. A 2005-ös halálesetekről még nincsenek adatok. 2005 első félévében 53 főnyi legénységet, míg 2004-ben összesen 148 embert ejtettek túszul a kalózok.