Marcinkiewicz az általa vezetett új lengyel kisebbségi kormány hétfői hivatalba lépése és első ülése után néhány órával újságíróknak nyilatkozva bejelentette: feloszlatják a WSI lengyel katonai felderítő hivatalt, amelynek helyébe olyan szervezeteket kívánnak állítani, amelyek képesek is lesznek az ország biztonságának szavatolására. Az újdonsült kormányfő kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a közeljövőben személyi változásokat terveznek végrehajtani a külföldön és belföldön tevékenykedő lengyel polgári titkosszolgálatok élén is. Marcinkiewicz a személyi és szervezeti változásokat illetően részletekbe azonban nem bocsátkozott.
A Marcinkiewicz vezette nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt már a szeptemberi parlamenti választások előtt is - akkor még ellenzékben politizálva - élesen bírálta a lengyel titkosszolgálatokat, a választásokon aratott győzelmét pedig részben a titkosszolgálatok és a bűnüldöző szervek átalakítására tett az ígéretének köszönhette. A PiS azzal vádolta a lengyel titkosszolgálatokat, hogy politikai eszközzé váltak az elmúlt négy évben kormányzó lengyel baloldal kezében és nem derítették fel a baloldal kormányzását végigkísérő botrányok hátterét.
A PiS a választásokon győztes lengyel jobbközép másik pártjával, a piacpárti Polgári Platformmal folytatott koalíciós tárgyalások során ezért ragaszkodott a NATO-tagország összes titkosszolgálata, illetve rendőrsége feletti ellenőrzéshez, ami jelentős mértékben hozzájárult a tárgyalások zátonyra futásához.
Jerzy Szmajdzinski, az előző lengyel kormány nemzetvédelmi minisztere máris bírálta a Marcinkiewicz által bejelentett lépéseket, mondván hogy azok nem szolgálják sem Lengyelország biztonságát, sem a lengyel fegyveres erők külföldi missziókba vezényelt tagjainak biztonságát, illetve nem tesznek jót Lengyelország tekintélyének sem a NATO-n belül.