A kereszténydemokrata unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a szociáldemokrata párt a szeptemberi-októberi választásokon nem szerzett elegendő számú szavazatot ahhoz, hogy kiszemelt partnerével kormányt tudjon alakítani, s mivel az egyéb koalíciós próbálkozások sem jártak sikerrel, egymással ültek le tárgyalni. Ez lenne Németország háború utáni történetében a második nagykoalíció.
Úgy tűnik, hogy együttműködésüknek megszületett az első eredménye: hétfői hír szerint szakértői szinten megállapodtak a német szövetségi rendszer reformjában, de ezt a megállapodást még a csúcsszintű tárgyaló feleknek is szentesíteniük kell. A reform keretében egyebek között 35-40 százalékra csökkentenék azoknak a törvényeknek az arányát, amelyeket a tartományokat képviselő felsőháznak, a Bundesratnak is meg kell szavaznia. Jelenleg az arány hatvan százalék, ami igen nehézkessé teszi a német törvényhozói munkát.
A tervezett nagykoalíció előtt álló legnagyobb feladat az Európai Unió meghatározó gazdaságának felpezsdítése a koalíció rendelkezésére álló eszközökkel. A német gazdaság az idén az előrejelzések szerint csak 0,8 százalékkal növekszik, jövőre 1,2 százalékkal, miközben Németország sorozatosan megszegi azt az euróövezeti szabályt, hogy a GDP-arányos államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a három százalékot.
A felek szándéka szerint a maastrichti szabállyal egyező állapotot 2007-ben érnék el, de ehhez legkevesebb 35 milliárd eurós deficitet kellene felszámolni.
Hírek szerint az általános forgalmi adó 16 százalékos felső kulcsát megemelnék - két-három százalékról van szó -, de csak 2007 január elsejétől, hogy előtte még erősödjön a gazdaságélénkítő belső kereslet. A konzervatív pártok korábban azt akarták, hogy ezzel párhuzamosan, szintén gazdaságélénkítő és munkahelyteremtést ösztönző jelleggel, csökkenjenek a közvetett munkaerőköltségek.
A szociáldemokraták fokozottabban meg akarják adóztatni a jól keresőket, "gazdag-adót" akarnak, ami egyedülállók esetében annyit jelentene, hogy évi 250 ezer eurótól számítva a jövedelmet a szokásoson felül még három százalék adó terhelné.
Vitapont a két tábor között az üzemi felmondásvédelmi szabályok lazítása vagy nem lazítása, a bértarifa-megállapodások megkötésének üzemi szintre helyezése vagy nem helyezése. Teljesen eltérők a koncepciók az egészségbiztosítás kérdésében, s ellentétek vannak közöttük abban is, hogy Németország 2020 táján megélhet-e már atomerőművekből nyert energia nélkül is, vagy az erőművek működési idejét meg kell hosszabbítani.