Gumiszag és szirénázás keseríti a párizsiak álmát

Egy 61 éves férfi belehalt sérüléseibe, amit a 11 napja tartó francia zavargásokban szerzett. Ezzel már halálos áldozata is van az eddig 4700 kiégett autót és 1220 előállítást eredményező rendbontásnak. Egy, az [origo] által megkérdezett párizsi fiatal szerint drogokkal és lopott autókkal kereskedő bűnözői csoportok állhatnak a rendbontások mögött. Egy Párizsban dolgozó magyar újságíró pedig azt mondta: a külvárosokban gyökértelenül, rossz családi és anyagi körülmények között élő fiatalokat könnyen rángatják be a balhékba a bűnözésből élő hangadók.

Belehalt sérüléseibe hétfőn a franciaországi zavargások egy 61 éves áldozata. Jean-Jacques Le Chenadec Párizs Stains nevű északi elővárosában lévő otthona mellett beszélgetett egy szomszéddal pénteken, amikor megütötte egy fiatalember. Ő az első bejelentett halálos áldozata az október 27-e óta tartó zavargásoknak. "A támadó egy másik személlyel együtt odajött hozzánk, és megkérdezte, miről beszélünk. Mondtuk, hogy az autóinkról. Ekkor ököllel megütötte Jean-Jacques-ot, aki ettől hanyatt vágódott" - számolt be a történtekről a szomszéd. "A támadó az arcát a csuklyájába rejtve jött oda hozzánk, a fejét pedig lehajtotta, mint egy aggastyán. Előre ki volt tervelve" - mondta.

Minden eddiginél hevesebb zavargások

Összesen 36 rendőrt sebesítettek meg hétfőre virradóra Franciaország-szerte a külvárosi zavargások résztvevői. A többségükben fiatal bevándorlók ezúttal 1400 járműt gyújtottak fel. A zavargások vasárnap éjjel minden eddiginél hevesebbek voltak. A rendbontás miatt kijárási tilalmat rendeltek el hétfő estétől a Párizs körzetében lévő La Raincy városában.

A hétfő déli rendőrségi összesítések szerint a zavargások 11 napja alatt összesen 4700 járművet gyújtottak fel, és több mint 1220 személyt állítottak elő a hatóságok. A fiatal lázadók kicsiny, mozgékony csoportokban indulnak akcióra, és sms-ben kommunikálnak egymással. Az egyes városok között versengés is folyik, hogy melyikben tudnak nagyobb pusztítást végezni. Nem kevesen akadnak, akik nyíltan bevallják, hogy céljuk csupán a rombolás - állítják a rendőrök.

Optimistán nyilatkozott a franciaországi helyzetről az [origo] által megkérdezett Jean Baptiste Hourlier. A Párizs egyik elővárosában sales managerként dolgozó férfit közvetlenül nem érintik a zavargások, de elmondta, az utcákon járva gyakran látni kiégett autóroncsokat. A randalírozók főleg éjszaka aktívak, nappal csak a roncsokból, illetve az erős rendőri jelenlétből lehet következtetni az éjszakai akciókra.

A férfi szerint a munkanélküliség és a bevándorlók elleni diszkrimináció a zavargások fő oka, de úgy vélte, az akciók mögött részben bűnözői csoportok állnak. Szerinte sok rendbontó a hatalom ellen lázad, de a kábítószerek és a lopott autók kereskedelmével foglalkozó bűnszövetkezetek szerveznek és pénzelnek sok randalírozót. Céljuk, hogy így ijesszenek rá Nicolas Sarkozy belügyminiszterre, aki kemény eszközökkel lépett fel a bűnözés ellen a kérdéses területeken - mondta a férfi az [origo]-nak. Hourlier ugyanakkor bízik a kormányzatban, és abban, hogy egy-két napon belül vége lesz a randalírozásoknak, mivel a hatóságok felvetették a hadsereg bevetésének lehetőségét.

Égett gumiszag és szirénázás teszi pokollá az éjszakát

Nappal csak a roncsokat látni

Közvetlenül Mátyássy Miklós Párizsban dolgozó magyar újságírót sem érintik a rendbontások, bár csak 500 méternyire lakik az egyik megyétől, ahol randalírozásoktól sújtott elővárosok fekszenek. A Courrier International munkatársa az [origo]-nak elmondta, az ő lakhelye környékén és Párizsban nem sokat lehet látni az éjszakai akciókból, de a szirénázva a helyszínekre siető rendőrautók és a lakónegyedeket pásztázó helikopterek zaja mindenhol hallható. Az érintett környéken élőknek pokol az életük, sokan nem tudnak aludni éjszaka a szirénázástól és az égett gumiszagtól. Egyik éjjel pedig két panelházat evakuálni kellett. Nappal ugyanakkor általában nyugalom van a hírhedt lakótelepeken.

A franciák mindegyikének elege van már a randalírozásokból - váratlanul érte őket, és úgy érzik, nem érdemelték meg -, ugyanakkor egyáltalán nem jellemző, hogy rasszista megjegyzéseket tennének az elkövetőkre - mondta Mátyássy Miklós. Az újságíró szerint mindenki várja a megoldást, ám senki nem tudja, mit kellene tenni. Sokan megértően figyelik, mi történik, és megértően viseltetnek a kormánnyal szemben is - belátják, túl súlyos a helyzet ahhoz, hogy a kormányra támadjanak.

Bűnözés mint a társadalmi integráció útja

A rendbontók többsége olyan második, harmadik generációs bevándorló fiatal, akik elszakadtak eredeti kultúrájuktól, gyakran kaotikus családban nőttek fel, nehezen illeszkedtek be már az iskolába is, és sok kudarcélmény érte őket - mondja a magyar újságíró. Hátránnyal indulnak még akkor is, ha a franciákat nem tekinthetjük rasszistáknak. Helyzetüket valamelyest a magyarországi cigányságéhoz hasonlította Mátyássy, aki szerint a fő gond, hogy a francia társadalomba tagozódás eddigi útja - az asszimiláció - az ő esetükben nem működik.

Ehelyett az új kultúrából csak az anyagi gazdagodás jelentőségét látó gyökértelen fiatalok gyakran a bűnözést tekintik a társadalmi integráció útjának. A kérdéses negyedekben könnyen be lehet rángatni a balhékba ezeket a fiatalokat, akiknél ugyanakkor az iszlámnak mint hovatartozásnak továbbra is van értéke. Ezért példaként tekintenek például a palesztin intifádára. Mátyássy Miklós szerint ugyanakkor nem iszlám akciókról van szó, a cselekményekkel ugyanis - például az autógyújtogatásokkal - a randalírozók saját szomszédjaiknak okoznak károkat, és a történteket a francia iszlám vezetők is elítélték.

A Courrier International munkatársa szerint valószínű, hogy vannak, akik kihasználják ezt a helyzetet: azok a bűnözői csoportok, amelyek ellen valóban hatásosan lépett fel Nicolas Sarkozy belügyminiszter. A rendbontók hangadói mobiltelefonokon és az interneten tartják a kapcsolatot, és bizonyos fokú szervezettségre utal az is, hogy találtak már Molotov-koktél-üzemet is.

A randalírozók egy ellenségesnek vélt társadalomra törnek, és az akciók az integráció csődjét jelzik - mondja Mátyássy, aki szerint a helyzetet csak bonyolítja, s a vélt vagy valós megaláztatásokat növeli, hogy az egykori gyarmatosítók társadalmába kell beilleszkedni. Ha majd lecsillapodnak a kedélyek, a kormány első számú teendője lesz az ezekben a külvárosokban lakók gondjainak megoldása, ami csak munkalehetőség biztosításával lehetséges - mondta az [origo]-nak az újságíró.