Lepipálják a francia huligánokat a gettók lakói

Az utóbbi 37 év legdurvább francia zavargásainak első 15 napján egy embert megöltek, 6000 autót felgyújtottak, és a rendőrökre támadtak a rendbontók. Sokan tartják a jelenséget tipikusan francia problémának, amit a bevándorlás, az elrontott városfejlesztés okoz. A francia szegénynegyedekhez hasonlók a világon mindenütt vannak, néhol milliók lakják őket, és az élet is sokkal keményebb, az erőszak mindennapos. Brazíliában állítólag halálosztagok tizedelik a szegénynegyedek lakóit, Mexikóban emberrablók lepik el a favellákat. Egész más világ viszont a bangkoki szegénynegyed. Itt minden viskóban színes tévé világít.

Az ENSZ urbanizációs szervezetének jelentése szerint jelenleg 923 millió ember, azaz a Föld városi lakosságának harmada, az összes ember közel hatoda a banlieue-khöz hasonló szegény- és nyomornegyedekben él. A legismertebbek talán a mára jórészt megszelídített amerikai gettók, de milliók laknak a latin-amerikai favellákban és az ázsiai szegénynegyedekben is.

Az arányok térségenként változnak. A legfejlettebb országokban csak minden 15. ember lakik lepukkant, kilátástalan környéken, míg a legszegényebbeknél 10-ből nyolcan nyomornegyedben élnek. Ha a jelenlegi helyzet nem változik és a kormányok nem találnak ki valamit, akkor 2030-ra 3 milliárd lakója lesz a szegénynegyedeknek, azaz a népesség 60 százaléka él majd nyomortanyákon.

Ahol egyből lőnek

A világ legnagyobb egybefüggő és egyik leglerobbantabb nyomornegyede a kenyai főváros, Nairobi Kibera negyede. Kiberát 1920 körül építettek katonák számára, és közel 1 millió ember lakik benne. Itt a világon az egyik legmagasabb a rablások száma.

A külterületeivel együtt 18 milliós lakosú, a világ második legnagyobb városának számító Mexikóvárosban hatalmas területen terpeszkednek a nyomornegyedek összetákolt, földszintes épületei. Az itt élőknek van komolyabb gondjuk is, mint a zavargások vagy a gyújtogatások, itt ugyanis a világon a második legmagasabb az emberrablások száma. Évi több mint 3000 esetet regisztrálnak. Ezek nagy része áltaxis vagy áldozatát valamilyen más módszerrel megtévesztő bűnöző. A pénzre mennek, ha előkerül a bankkártya, akkor hamar véget ér a rémálom, feltéve, hogy a megadott kód működik.

Rio de Janeiróban és Sao Paulóban milliók lakják a bádogházakat. 2004-es becslés szerint Rióban a lakosság (10,5 millió fő) 30 százaléka favellákban élt, közvetlenül az itt-ott fallal körülvett luxusnegyedek szomszédságában, igaz, a riói favellák jelentős részét modernizálták. A brazil városokban kőkemény eszközökkel lépnek fel a randalírozás és a rendbontás ellen. Az 1990-es évek közepén úgy próbálták visszaszorítani a nyomornegyedekben tomboló erőszakot és bűnözést, hogy rendőrökből és elbocsátott katonákból álló halálosztagokat szerveztek, amelyek engedély nélkül, de a helyi hatóságok tudtával járták a favellákat, és egyszerűen agyonlőtték a bűnözőnek tartott embereket. Bár a brazil kormány tagadta a halálosztagok létezését, az Amnesty International jogvédő szervezet jelentése szerint több száz emberrel végeztek.

Színes tévé, mosógép, McDonald's

A világ legnagyobb városai

Tokió - 28 millió
Mexikóváros - 18 millió
Bombay - 18 millió
Sao Paulo - 17 millió
New York - 16 millió
Sanghaj - 14 millió
Lagos - 13 millió
Los Angeles - 13 millió
Kalkutta - 12 millió
Buenos Aires - 12 millió

Bár furcsának tűnhet, az ENSZ a reménytelenség nyomornegyedei mellett külön kategóriába sorolja a reménység nyomornegyedeit. Ezekben is alacsony az életszínvonal, de az épületek többsége saját építésű, a lakosság halad a korral. Erre jó példa a Rocinha, Rio 60 ezres favellája, amely gyorsan fejlődik. Megjelentek a kő- és téglaházak, elvétve vannak emeletes épületek, bankfiókok, gyógyszertárak és McDonald'sok.

Hasonló a helyzet Bangkokban. Az ENSZ felmérése szerint a bangkoki szegénynegyedekben minden háztartásban van színes tévé, sőt az egy háztartásra eső televíziók száma 1,6. Majdnem mindenhol üzemel hűtő is, a szegénynegyed családjainak kétharmada rendelkezik mosógéppel, és a mobiltelefon is általános. A világszervezet szerint azonban mindez semmit sem jelent. A reményteljes jövő elé néző európai és amerikai szegénynegyedek ugyanis az esetek nagy részében kilátástalan gettókká váltak idővel.

Sáling Gergő