Mégsem tud titkos börtönökről a volt ENSZ-raportőr

Cáfolta, hogy tényként állította volna a titkos CIA-börtönök magyarországi, lengyelországi és romániai létét Cherif Bassiouni, az ENSZ volt afganisztáni raportőre. A jogászprofesszort az Il Manifesto című olasz lap kérdezte a témában, de, mint az [origo]-nak is válaszolta: az országnevek csak a kérdésben szerepeltek, ő pedig arról beszélt, milyen jogi következményei lennének, ha a börtönök valóban léteznének.

Nem állította tényként az Il Manifestónak az ENSZ volt afganisztáni raportőre, hogy Magyarországon, Romániában és Lengyelországban titkos CIA-börtönök lennének. Cherif Bassiouni az [origo] e-mailben feltett kérdésére azt válaszolta, hogy az olasz lap az ő személyes jogi álláspontjáról érdeklődött a Washington Post által közzétett kelet-európai titkos CIA-börtönökről szóló információkkal kapcsolatban.

A jogászprofesszor válaszlevelében közölte, nincs személyes tudomása arról, hogy a Washington Post által közölt titkos börtönökre vonatkozó információk igazak lennének, ő csak jogi álláspontját vázolta ezekkel kapcsolatban.

E szerint, amennyiben lennének titkos börtönök, akkor azokkal az említett országok megsértenék mind a saját, mind az Európai Unió törvényeit is. Ugyancsak megsértenék az Európai Emberi Jogi Nyilatkozatot is, amely tiltja az önkényes őrizetbe vételt és fogva tartást, a durva és megalázó bánásmódot. A kínzás ugyancsak törvénysértő a nemzetközi jog szerint, amely az ENSZ 1984-es kínzásellenes nyilatkozatát és az 1949-es genfi konvenciót, illetve annak 1977-es ajánlásait is sérti.

A jogászprofesszor szerint, ha léteznek ezek a létesítmények, és azokat az érintett országok titkosszolgálatai és a CIA közötti együttműködés keretein belül működtetik, akkor az felveti az érintett kormányok felelősségét.

A Patricia Lombroso újságírónő által készített interjú eredetileg az Il Manifesto november 9-i számában jelent meg.

Cherif Bassiouni 2004-ben Kofi Annan ENSZ-főtikár emberi jogi megbízottja volt Afganisztánban, és jelentést készített azokról a titkos börtönökről, amelyekben a CIA afgánokat és külföldieket kínzott meg. Bassiouni az interjúban azt is elmondta, hogy a jelentésében afganisztáni titkos börtönökről írt.

A chicagói DePaul University tanárát, az egyetem nemzetközi emberi jogi intézetének (International Human Rights Law Institute) az elnökét 1999-ben Nobel-békedíjra javasolták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának érdekében kifejtett tevékenységéért.

A magyar nemzetbiztonsági bizottság keddi nyilvános ülésén is az állítólagos titkos börtönökkel foglalkoztak. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár cáfolta, hogy ilyen létesítmények lettek volna, vagy lennének Magyarországon.