Draskovic ismét elutasította Koszovó függetlenségét

Ismét elutasította Koszovó teljes függetlenségét a szerb-montenegrói külügyminiszter. A munkalátogatáson tartózkodó Vuk Draskovic az osztrák hírügynökségnek adott pénteki exkluzív nyilatkozatában kijelentette, hogy Belgrád kész a kompromisszumra Pristinával, és a teljes függetlenséget kivéve mindenről hajlandó tárgyalni az ottani albánokkal.

Vuk Draskovic szerb külügyminiszter Bécsben úgy fogalmazott: Belgrádnak már nem áll szándékában, hogy a Koszovóban élő albán többség felett uralkodjon. Egyben természetesnek nevezte, hogy az albánok megalakítsák saját intézményeiket. Hozzáfűzte azonban, hogy az albán többség nem terrorizálhatja, nem űzheti el és nem gyilkolhatja a szerb és más nemzeti kisebbségek tagjait, ahogyan nem rombolhatja le templomaikat és kolostoraikat sem. Draskovic szerint Koszovó új államjogi státusával nem változhatnak meg Szerbia és Montenegró határai Macedónia és Albánia irányában, és állást foglalt azzal szemben is, hogy Koszovó önálló képviseletet kapjon az ENSZ-ben.

Draskovic úgy vélte, hogy a következő hetek "ingázó diplomáciája" után - amelynek keretében hétfőtől hol Belgrádban, hol pedig Pristinában tárgyalnak majd a nemzetközi közvetítők - mielőbb meg kell kezdeni a közvetlen szerb-albán tárgyalásokat. Határidő nincs a megállapodásra, ahogyan a nemzetközi közösség oldaláról sem tapasztalható erre irányuló nyomás, a végén azonban kompromisszumos megoldásnak kell születnie - emelte ki.

A szerb-montenegrói külügyminiszter elutasította, hogy a tárgyalások eredményeként "az egyik fél mindent megnyerjen, a másik pedig mindent elveszítsen". Ezzel összefüggésben bírálta a koszovói albánoknak azt az álláspontját, amely szerint csak a teljes függetlenséget tudják elfogadni.

Draskovic elutasította Koszovó kettéosztásának a lehetőségét is, mert az szerinte dominóhatást eredményezne Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is. Kijelentette, hogy nem is érti Boris Tadic szerb elnöknek a két koszovói entitás létrehozására utaló javaslatát. Felvetette, hogy a dél-szerbiai tartomány számára megoldáshoz vezethetne Dél-Tirol, illetve a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, valamint a háború előtt a horvátországi szerb kisebbségnek felajánlott Z4-terv modellje, amelyet Slobodan Milosevic szerb elnök elutasított. Dél-Tirolban zömmel német ajkú, az Aland-szigeteken pedig svéd a lakosság.

Az osztrák tömegtájékoztatás szerint ugyan Bécs a központja a Koszovó jövőjével kapcsolatos tárgyalásoknak, ahol egy 40 fős titkárságot is felállítanak e célból, de az osztrák főváros csak a jövő évben láthatja vendégül a tárgyalások résztvevőit. A nemzetközi közösség megbízottai a következő hetekben Szerbia-Montenegróban és Koszovóban tárgyalnak először külön-külön a szerbekkel és az albánokkal.