Bush felvetette az iraki kivonulás lehetőségét

George W. Bush amerikai elnök szerint elképzelhető, hogy jövőre megkezdik az Irakból történő kivonulást az amerikai csapatok. A Fehér Ház bejelentette: amennyiben az iraki biztonsági erők elég felkészültek lesznek, akkor 2006 nyarán hazahívják az amerikai katonák egy részét. Az elhúzódó hadműveletek miatt folyamatosan csökken Bush népszerűsége, a BBC tudósítója szerint épp ezért dobták be a lehetőséget, hogy már nincs messze a háború vége.

Amerikia kormányzati szakértők szerint jövő évre válhat olyanná a helyzet Irakban, hogy az Egyesült Államok csökkenteni tudja az országban állomásozó katonái számát. A Fehér Ház szóvivője szerint az iraki biztonsági erők előrehaladott kiképzése teszi lehetővé a majdani létszámcsökkentést.

"A csatamezőn harcoló tábornokok véleményére fogok hagyatkozni. Ha ők azt mondják, több katonára van szükségünk, akkor újabb csapatokat küldünk. Ha azt mondják, épp elegendő katonánk van, akkor ennyi katona lesz. Ha azt mondják, az irakiak készek arra, hogy nagyobb és nagyobb felelősséget vállaljanak és hazahozhatunk néhány katonát, akkor ezt fogom tenni" - idézte a CNN George W. Bush amerikai elnök texas-i beszédét. Bush ugyanakkor azt is kijelentette kedden, hogy egyetlen katonát sem vonnak ki, amíg el nem érték legfőbb céljukat: a győzelmet.

A BBC washingtoni tudósítója szerint a bejelentés egyértelműen az Irakkal kapcsolatos amerikai hangvétel változását jelenti, első sorban azt próbálják érzékeltetni vele, hogy a háború vége már közel van. Az elhúzódó hadműveletek miatt ugyanis Bush és a Republikánus Párt népszerűsége folyamatosan csökken, ami rossz előjel a 2006-os kongresszusi választások előtt.

A katonai erő "halálos" marad

A Fehér Ház szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2006-ban csökkenteni tervezi az Irakban szolgáló amerikai erők létszámát, mindazonáltal nem lehetséges meghatározni a győzelem és az amerikai csapatok kivonásának végső időpontját. A Nemzeti stratégia az iraki győzelemhez című 35 oldalas dokumentummal George Bush offenzívát indított egyre népszerűtlenebb és egyre inkább bírált iraki háborúja védelmében.

Az AP-Ipsos novemberi közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 62 százaléka ellenzi Bush Irak-politikáját. Az iraki beavatkozás mellett csak 37 százalékuk állt ki, szemben a májusi 43 százalékkal.

"Számítunk erőink átrendeződésére a jövő évben, amint a politikai folyamat előrehalad, és az iraki biztonsági erők megerősödnek, és gyakorlatra tesznek szert, bár ezt nem tudjuk garantálni" - áll a jelentésben, amely úgy fogalmaz, hogy a katonai jelenlét kevésbé lesz látható, de továbbra is "halálos" marad.

A dokumentum szerint a Bush-kormány segíteni akar az iraki hatóságoknak abban, hogy elszigeteljék ellenségeiket azoktól, akik részt akarnak venni a demokratikus politikai folyamatban. Az "ellenség" közé sorolja a jelentés azokat, akik elutasítják a demokratikus reformokat, akik hűek Szaddám Huszeim megbuktatott diktátorhoz, valamint a terroristákat és az al-Kaida nemzetközi szervezet által ösztönzött más erőket.

A jelentés hozzáteszi: aggodalomra ad okot, hogy egyes iraki erők olyan milíciaként működnek, amelyek a többségi síitákat támogatják és a Szaddám Huszein egykori fő támaszát jelentő kisebbségi szunnitákat támadják. A heves harcok a főként síitákból álló iraki biztonsági erők és a többnyire szunnita felkelők közt elmélyíthetik a kulturális megosztottságot az iraki nemzeten belül, és polgárháborúhoz vezethetnek - mutat rá a dokumentum.

Irak amerikai megszállása 2003 márciusában kezdődött. Jelenleg 160 ezer amerikai katona állomásozik az országban, akik közül 2110-en haltak meg. Eddig összesen 212 ezer iraki katonát és rendőrt képeztek ki, illetve fegyvereztek fel.