Két kopasz ember veszekszik egy fésűn - a Times brit napilap szerint nagyjából így kell elképzelni az etióp-eritreai konfliktust, ami azzal fenyeget, hogy a közeljövőben ismét beindul a vérfürdő. Erre utal az amerikai, kanadai és európai békefenntartók keddi kiutasítása. A két ország határán 250 ezer katona néz farkasszemet egymással, az elmúlt hetekben pedig az etióp és az eritreai hadvezetés is csapatosszevonásokat rendelt el a hegyek által kijelölt határvidéken.
Volt már több fegyveres konfliktus is a két ország között, amelyek az 1950-es években kezdődtek, miután Eritreát Etiópiához csatolták. A függetlenségi harc több mint 30 évig tartott, Eritrea végül 1993-ben nyerte el önállóságát. A határviták azonban azóta is állandóak a két ország között, ami 1998-2000-ig véres, 70 ezer áldozatot követelő háborút eredményezett. A jelenlegi konfliktus is ehhez a háborúhoz kötődik, Etiópia ugyanis továbbra sem hajlandó elismerni a két ország között, nemzetközi bizottság által kijelölt határvonalat.
A 25 kilométer széles, 1000 kilométer hosszú, nemzetközi ellenőrzés alatt álló területről, a feltételezések szerint azért utasították ki a békefenntartók egy részét, mert az ENSZ múlt héten szankciókkal fenyegette meg Eritreát arra az esetre, ha nem enyhít a területet ellenőrző ENSZ-katonákra nehezedő nyomáson. Eritrea ugyanis betiltotta a térségben a helikopteres és az éjszakai őrjáratozást. A kéksisakosok kiutasítása ugyanakkor még nem jelenti a helyzet teljes elmérgesedését. A két ország határán szolgáló békefenntartók legnagyobb része ugyanis indiai.
Egy esetleges konfliktus kimenetele ugyanakkor nem kérdéses. A 4,5 milliós, 120 ezer négyzetkilométeres Eritrea a szubszaharai Afrika második legnépesebb országával, a tízszer nagyobb, 73 milliós Etiópiával áll szemben. Míg Eritreát a függetlenség hajtja, addig Etiópia legnagyobb fájdalma, hogy az egykori tartomány függetlenségével elvesztette a kapcsolatot a Vörös-tengerrel.