Szokják a gyorséttermi demokráciát az irakiak

Több száz kisebb-nagyobb párt és egyéni jelölt indul a csütörtöki iraki választásokon. A végleges - négyéves mandátummal felruházott - parlament összetételéről szóló szavazás az egyik utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek során az USA által Szaddámtól elvett hatalmat visszaadják az irakiaknak. Az országban ugyan még maradnak a külföldi csapatok, de a remények szerint a választás sikere a fegyveres ellenállás végét, az idegen katonaság kivonását és a végleges iraki önállóság megteremtését hozhatja magával.

A szunnita részvétel elevenebb választási kampányt és hevesebb vitákat is hozott. A leghevesebb viták az erőszak, a vallási ellentétek, a korrupció, a regionális függetlenség, a külföldi csapatok kivonása és a választás tisztaságába vetett bizalom kérdései köré csoportosultak.

Hatékony hadsereg nélkül nincs kivonulás

A szavazás tisztaságát főleg a szunniták féltik, akik keveslik a szavazóhelyiségeket az általuk lakott térségekben, megkérdőjelezik, hogy vajon igazságosan osztották-e el a képviselői helyeket a tartományok között, és nem bíznak a választási bizottságok pártatlanságában. Ez könnyen vezethet oda, hogy kétségbe vonják majd a végeredményt.

A szunniták hevesen kritizálták a biztonsági helyzetet is és azzal vádolják a síita többségű ideiglenes kormányt, hogy elnézi saját fegyvereseinek beszivárgását a belügy- és a védelmi minisztériumba, akik állami lepel alatt követnek el megtorló akciókat a szunnitákon. Emellett több száz szunnita őrizetes szabadon bocsátását is követelik, illetve hevesen támadják a Bász Párt egykori tagjainak a közéletből való kizárására irányuló erőfeszítéseket. Vita folyik az idegen csapatok kivonásáról is: a szunniták pontos kivonulási tervet követelnek, a kérdést rugalmasan kezelő síiták és a kurdok ellenében, akik attól tartanak, hogy egy rosszul időzített csapatkivonás káoszba taszítaná az országot.

Az amerikai vezetésű koalíciós csapatok kivonását - noha felröppentek ilyen hírek - egyelőre nem kötik időpontokhoz, ez a nyilatkozatok szerint attól függ, az iraki hadsereg mennyire lesz képes a saját lábán megállni és fenntartani a biztonságot. Sokan kételkednek azonban abban, hogy ez a közeljövőben valóra válhat. Az általában alulmotivált és rosszul felszerelt iraki hadsereg 120 zászlóaljából, egy amerikai jelentés szerint csupán egy képes amerikai segítség nélkül működni, a katonák közül sokan a felkelőknek játsszák át lőszereiket. A tapasztalatlanság miatt többen kezdeményezték, hogy Szaddám egykori hadseregének tapasztalt, alacsony és közép rangú tisztjeit fogadják vissza - sikertelenül.

Megosztottság vagy egység

Elevenebb kampány

A szunniták ellenzik a regionális autonómia kérdését is, mivel attól tartanak, az általuk lakott, természeti erőforrásokban szegény térségek lemaradnak és teljesen elszegényednek, ha a kurdok lakta észak és a síiták lakta dél túl nagy önállósághoz jut. A kurdok ugyanis sikerrel harcolták ki régiójuknak az önállóságot Irakon belül, és vannak ilyen irányú törekvések a síiták körében is. Ez oda vezethet, hogy a két természeti kincsekben - elsősorban olajban - gazdag térség jelentős gazdasági önállóságra tesz szert, magára hagyva a szegényes erőforrásokkal rendelkező szunnita tartományokat.

A választáson számos párt igyekszik kihasználni a vallási és nemzetiségi ellentéteket a kampány során, a nemzeti egység mellett érvelők hátrányára. Sokak szerint a szavazás kimenetele kulcsfontosságú lesz arra nézve, hogy Irak egy ország marad vagy darabjaira hullik. Vannak, akik úgy vélik, hogy egy eljövendő polgárháború árnyát vetíti előre a nemzetiségi és vallási megosztottság jelenléte a hadseregen belül is: sok tisztán síita és tisztán kurd egység létezik.