Szent teheneken vitáznak az EU vezetői

Ki jár jobban: a francia paraszt vagy a svéd atomfizikus? Vajon mennyi jut az új tagállamoknak, köztük Magyarországnak? Brüsszelben csütörtök este megkezdődik az Európai Unió csúcstalálkozója, amelyen a tagállamok vezetőinek kellene megoldást találni a 2007 és 2013 közötti, uniós költségvetésről kialakult patthelyzetre. Erre kevés az esély, de az [origo] által megkérdezett szakértő szerint ez nem is baj.

Blair az év végére taktikát váltott és már nem követelte az agrártámogatási rendszer azonnali felborítását, a költségvetésre vonatkozó, konkrét elképzelései azonban még a korábbi nyilatkozatoknál is nagyobb felhördülést váltottak ki. Az unió elnökségét a britek előtt betöltő Luxemburg hétéves büdzsétervezete még 871 milliárd euróról szólt, London szerint azonban ennél kevesebb is elég lenne. Első, december 5-én közzétett javaslatában 847 milliárd szerepelt, ezt később, december 14-én módosította, valamivel több mint 849 milliárdra.

Blair javaslatának sarokpontjait a következők jelentették: 1. a luxemburgi tervezethez képest csökkentenék az új tagállamok - köztük Magyarország - fejlesztésére szánt segélyek keretösszegét, de egyúttal lazítanának a feltételeken is, és így az érintett országok könnyebben juhatnának a forrásokhoz. 2. London hajlandó lemondani a neki járó visszatérítés egy bizonyos hányadáról, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a hétéves költségvetési időszak közben - 2008-ban vagy 2009-ben - felülvizsgálják az agrártámogatási rendszert.

Bár az új brit javaslatban, a kelet-európai tagállamoknak már több támogatás szerepel, a magyar kormány ezt elégtelennek nevezte, Lengyelország pedig sietve ki is jelentette, hogy vétót fog emelni ellene. Az unió végrehajtó szerepét betöltő Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso is tiltakozott, mondván, hogy ennyi pénz legfeljebb egy mini-Európára elég, de a nemrég 25, hamarosan pedig Romániával és Bulgáriával együtt 27 tagúvá bővülő EU-ra semmiképp.

Az gyakorlatilag egyik tagállam részéről sem hangzott el, hogy támogatná a brit javaslatot, úgy tűnhet tehát, hogy London magára maradt. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint ugyanakkor nem ennyire egyértelmű a helyzet. A nettó befizető országok - vagyis azok, amelyek többet fizetnek be az uniós büdzsébe, mint amennyit visszakapnak - ugyanis, végső soron szimpatizálnak azzal, hogy ne kelljen többet beadniuk a közösbe - mondta az [origo]-nak a Közép-Európa Egyetem (CEU) tanára. Szerinte ezeket a tagállamokat nehéz lesz meggyőzni arról, hogy további forrásokat adjanak, amikor az EU nyilvánvalóan értelmetlen célokra is költ pénzt: például az agrártámogatások egyik haszonélvezője, az egyébként nem éppen hátrányos helyzetéről ismert brit királyi család.

Egymásra találtak

Magyarországon a jelek szerint a kormány és ellenzék egymásra talált abban, hogy a fő cél: minél nagyobb támogatási összeghez jussunk 2007 és 2013 között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte, olyan költségvetést akar, amellyel Magyarország az egy főre eső támogatások tekintetében,a tagállamok között az első három közé kerül. Az ellenzéki Fidesz elnöke, Orbán Viktor pedig azt hangoztatta, "egyetlen dolog számít, hogy hány forintot kapunk".

A politikusok azt már ritkán említik meg, hogy az EU csak keretösszeget határoz meg, amely nem jár automatikusan, ráadásul csak bizonyos célokra lehet lehívni és kizárólag akkor, ha az adott ország is beszáll a költségekbe. Csaba László szerint sem olyan egyszerű a képlet, mint ahogy az a politikusi nyilatkozatokból kitűnik. Mint az [origo]-nak elmondta, Magyarország akkor járna jól, ha elérné, hogy az EU olyan területekre költsön többet, amelyeket mi, egyedül nem tudunk ellátni. Csaba szerint ilyen például a bevándorlási, a védelmi és biztonsági politika, illetve a versenyképesség javítása.

"Több értelme van várni"

A költségvetésről szóló vitákban Európa vezető politikusai feszülnek egymásnak, miközben az arányokat tekintve, viszonylag alacsony összegről van szó: alig több mint az EU-tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1 százalékáról. Csaba László szerint sem meghatározó ez az összeg, de ettől függetlenül érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen célokra fordítják. A közgazdász úgy véli, több értelme van várni és kidolgozni az elveket, mint számokról vitatkozni és hosszú távon rossz kompromisszumokat kötni. Csaba szerint veszélyes az, amit a magyar vezetés akar, vagyis hogy minél hamarabb megszülessen a költségvetés, "a kormány ugyanis nem az unió jövője, hanem a választások miatt aggódik". Igaz, a kormány részéről viszont azzal érvelnek, hogyha 2007-re nem készül el a büdzsé, akkor a tervezettnél jóval kevesebb támogatáshoz juthatunk.

Csaba László mindazonáltal hosszú és bonyodalmas alkudozási folyamatra számít. Szerinte ez nem baj, hiszen ha nem tudnak megállapodni most, akkor az később előbbre viheti az ügyet és végül egy ésszerűbb költségvetés születhet. Más kérdés, hogy az Európai Bizottság részéről nem ennyire optimisták. Szerintük, ha az uniós vezetők nem egyeznek meg minél hamarabb a büdzséről, akkor nem lesz idő a felkészülésre és esély sem lesz arra, hogy hatékonyan költsék el a pénzeket. A bizottság hozzáteszi, a politikai ár is súlyos lenne: a megállapodás hiánya ugyanis azt az üzenetet küldené, hogy a kibővült Európai Unió nem működik.

Pethő András