Donaldsont alig nyolc napja mentette fel egy belfasti bíróság egy másik kémkedési vád alól: 2002 októberében, két társával meggyanúsították ugyanis azzal, hogy az IRA megbízásából információkat gyűjtött brit politikusokról, valamint az akkor még működő északír önkormányzat, a nemzetgyűlés többi pártjáról. Ezek az állítások végleg aláásták az amúgy is törékeny bizalmat az északír katolikus és protestáns képviselők között, és végül a korlátozott autonómiát élvező, északír kormány és parlament bukását okozták.
Donaldsonnak és társainak múlt heti felmentése nagy felháborodást váltott ki a protestáns vezetőkből, akik magyarázatot követeltek Tony Blair brit kormányfőtől.
A Sinn Fein egykori nemzetgyűlési titkárának ügyében, csütörtökön újabb fordulat állt be: miután a rendőrség figyelmeztette, hogy a lebukás határára jutott és ezáltal veszélybe került az élete, felhívta a párt két vezető politikusát, majd a párt belfasti irodájában bevallotta nekik, hogy két évtizeden át Londonnak dolgozott és ezért pénzt is kapott - közölte dublini sajtóértekezletén Gerry Adams.
Donaldsonnal egyelőre nem tudott kapcsolatba lépni a sajtó és a brit kormány sem volt hajlandó kommentálni az eseményeket.
Adams szerint túl korai még arról beszélni, hogy a leleplezésnek milyen hatása lesz a megosztott észak-írországi kormányzás helyreállításáról jövőre tervezett tárgyalásokra, de megismételte a rendezési folyamat melletti elkötelezettségét. A Sinn Fein vezére, aki korábban többször is tagadta, hogy a pártja kémhálózatot működtetne az északír nemzetgyűlésben, a Stormontban, egyúttal azzal vádolta a brit titkosszolgálatokat, hogy megpróbálják aláásni a békés rendezést, mert jobban szeretnék, ha folytatódna a háború a katolikus republikánusok és a britpárti protestánsok félkatonai szervezetei között.
Az IRA az idén júliusban bejelentette, hogy lemond az erőszakról és felhagy a kémtevékenységgel is. Szeptemberben pedig, London követelésének eleget téve, nemzetközi megfigyelők jelenlétében megsemmisítette fegyvereit is.