Megegyeztek az EU hétéves költségvetéséről

Bár az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődött találkozója előtt még kevesen hitték, végül mégis sikerült megállapodást kötni az EU 2007-2013-as költségvetéséről. Az unió soros elnöki posztját ellátó britek belementek abba, hogy növeljék a költségvetés keretösszegét, és így a korábbi elképzelésekhez képest nagyobb támogatás jusson az új tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök sikeresnek nevezte a megállapodást.

Az EU-tagállamok vezetőinek maratoni egyeztetések után, éjszaka sikerült megállapodni a 2007-2013-as uniós büdzséről. A soros elnökséget jelenleg ellátó Nagy-Britannia miniszterelnöke, Tony Blair a tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy "rendkívül bonyolultak" voltak.

A megállapodás egyik kulcseleme, hogy a britek belementek abba: a hétéves időszak során, az eredeti tervekhez képest 10,5 milliárd euróval kevesebb visszatérítést kapnak. Az alku része volt az is, hogy a korábbi brit javaslatokhoz (847, illetve 849 milliárd euró) képest, jelentősen megemelték a büdzsé keretösszegét, amelyet végül 862,3 milliárd euróban határoztak meg.

A britek korábban kisebb költségvetést terjesztettek elő, és a visszatérítésből sem akartak ennyit engedni, cserébe azonban elérték, hogy az EU 2008-2009-ben felülvizsgálja a büdzsé szerkezetét, így az agrártámogatások rendszerét is. London ugyanis már régóta hangoztatja, hogy a gazdák támogatása helyett, inkább a kutatás-fejlesztésre kellene több pénzt költeni. Igaz, ez a felülvizsgálat nem kötelez semmire, így könnyen előfordulhat, hogy az agrártámogatások rendszere 2014-ben is érintetlen marad.

Az új, nagyobb összegű költségvetésből, a korábbi brit javaslatokhoz képest több jut az új tagállamok, így Magyarország támogatására is. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a csúcsértekezlet utáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Magyarország jelentős sikert ért el. Szerinte a magyar érdekérvényesítés eredménye, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egymilliárd euróval több fejlesztési támogatáshoz juthat Magyarország, ráadásul ezekhez a forrásokhoz, a korábbinál jobb szabályok, feltételek mellett lehet hozzáférni.

A múlt hét hétfőjén nyilvánosságra hozott első brit költségvetési javaslatban még 21,6 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás szerepelt Magyarország számára a 2007-2013-as időszakra, az elfogadott költségvetés viszont már 22,6 milliárd eurót tartalmaz - emlékeztetett Gyurcsány.

A miniszterelnök közlése szerint a lakásfelújítás, lakásépítés terén, a tagállamok vezetői a Magyarország számára legkedvezőbb megoldást fogadták el: megszüntették azt a korlátozást, amely az ilyen tevékenységek uniós finanszírozását csak a szociális jellegű épületeknél tette volna lehetővé. Emellett sikerült megőrizni az útépítésre, az áfára, a társfinanszírozásra vonatkozó, kedvező szabályozást is. Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni az, hogy az uniós pénzek felhasználásának időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás, csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig.

Más kelet-európai vezetők is méltatták a csúcstalálkozón kötött megállapodást. A lengyel miniszterelnök, Kazimierz Marcinkiewicz úgy fogalmazott, hogy ez a "szolidaritás költségvetése", amely jó Lengyelországnak és Európa fejlesztése szempontjából is. A korábbi brit büdzséjavaslatokat még hevesen támadták az új tagállamok, azokban ugyanis az előző, luxemburgi elnökség által, még júniusban beterjesztett tervekhez képest, kevesebb támogatás szerepelt.

Az uniós ügyekben a britekkel régóta vitában álló Jacques Chirac francia államfő kifejezetten méltatta Tony Blairt, amiért belement abba, hogy mélyen átalakítsák - vagyis csökkentsék - a szigetországnak járó visszatérítést. A britek még a nyolcvanas években harcolták ki, hogy minden évben visszakapjanak egy bizonyos összeget a közös kasszából, arra hivatkozva, hogy ők - például a franciákkal ellentétben - csak csekély mértékben részesülnek az agrártámogatásokból. Ehhez ragaszkodtak azóta is, London bírálói viszont azt mondják, a szigetország mára az EU egyik legfeljettebb és leggazdagabb tagállama lett, így nem etikus, hogy továbbra is igényt tart a visszatérítésre.

A büdzséről szóló megállapodásban, a kiszivárgott hírek szerint fontos szerepet játszott a nem rég hivatalba lépett új német kancellár, Angela Merkel, aki szintén méltatta a tárgyalások eredményét.

A BBC európai ügyekkel foglalkozó tudósítója szerint a tagállamok vezetői örülnek, hogy legalább egy sikert elkönyvelhetnek maguknak egy olyan év után, amely "elég szörnyű" volt az EU számára. A tudósító is megjegyzi, hogy a kelet-európai tagállamok - köztük Magyarország - most elkezdhetik megtervezni, hogy miként költik el a pénzt, amit felajánlottak számukra. Emlékeztet azonban arra is, Tony Blair nagy terve az volt, hogy olyan költségvetést fogadtat el, amelyben áthelyezik a kiadások hangsúlyait annak érdekében, hogy az EU jobban megfeleljen a globalizáció kihívásainak, a Kína és India által jelentett versenynek. A BBC munkatársa szerint semmi ilyesmit nem sikerült elérnie, csak annyit, hogy az EU még visszatér erre a kérdésre.

Az Európai Parlament elnöke, Josep Borrel bírálta a megállapodást, nyilatkozata szerint az EU-tagállamok vezetői által kialakított álláspont nagyon távol esik az Európai Parlamentétől, amely 883 milliárd eurós költségvetési összeget javasolt erre az időszakra.

A költségvetést egyeztetni kell az integrációs szervezet intézményei között. Borell nyilatkozata azt sejteti, hogy még nagy viták várhatók a tanács és az Európai Parlament között.