A bíráló hangvételű nyilatkozatban az unió egyebek között megállapította, hogy Iránban továbbra is gyakori a halálbüntetés, súlyosan korlátozott a véleménynyilvánítási szabadság, a júniusi elnökválasztáson szabálytalanságok történtek, újabb hírek érkeznek kínzásról, megfélemlítésről, zaklatásról. Idén több bűnelkövető gyermeket végeztek ki Iránban, mint az előző években. A vallási és etnikai kisebbségek kezelése ugyancsak aggasztó - sorolta borúlátásra okot adó értesüléseit az EU.
Az uniós országok és a nyilatkozathoz csatlakozó tagjelölt államok jelezték ugyanakkor, hogy készek párbeszédet folytatni Iránnal az emberi jogokról. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy e párbeszéd iránt Irán is elkötelezett, és ezt mielőbb jelzi is azzal, hogy megállapodik a EU-val a kétoldalú emberi jogi dialógus következő fordulójának időpontjában.
Az EU-tagországok már szombaton véget ért kormányfői találkozójukon is elítélték Iránt Mahmúd Ahmadinezsád elnök Izrael felszámolására vonatkozó és a holokausztot tagadó kijelentései miatt. A csúcstalálkozó után kiadott zárónyilatkozat teljesen elfogadhatatlannak nevezte Ahmadinezsád minapi kijelentését arról, hogy a holokauszt "a zsidó államot a Közel-Keleten megteremteni akaró európaiak által kitalált mítosz". A jóváhagyott dokumentum egyúttal jelezte, hogy az EU megvizsgálja, milyen lépésekkel válaszoljon az iráni nyilatkozatokra és akciókra.
Az EU akkor arra is figyelmeztette Iránt, hogy a nukleáris kérdéskörrel kapcsolatos tárgyalások "ajtaja nem marad a végtelenségig nyitva". A tagországok mélységes aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Iránnak nem sikerült atomprogramja békés célját meggyőzően igazolnia.
Az újabb nyilatkozatot a brit EU-elnökség egy nappal az előtt tette közzé, hogy Németország Franciaország és Nagy-Britannia ismét tárgyalóasztalhoz ül Iránnal a nukleáris témáról. Brüsszeli diplomaták szerint mindazonáltal látványos eredmények nem várhatók a találkozótól.