Gross 1932-ben csatlakozott a Hitlerjugendhez, majd az SA (Sturmabteilung - a nemzetiszocialista párt rohamosztaga), az Anschluss után pedig az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) tagja lett. A férfi 1940-től dolgozott orvosként, 1944-től Bécsben részt vett a nácik eutanázia-programjában, amelyet az "értéktelen életek" megsemmisítésére hajtottak végre.
Grosst a háború után azzal vádolták, hogy 9 fogyatékos gyerek halálában vétkes. Először 1950-ben állították bíróság elé, és két év börtönre ítélték egy gyermek halálában való részessége miatt, a fellebbviteli bíróság azonban megsemmisítette az ítéletet, és az eljárást megszüntették ellene. Azt követően orvosként dolgozott, a gyermekaggyal foglalkozó kutatásaiért még díjat is kapott, amelyet azonban később visszavettek tőle.
A 70-es évek végén ismét megvádolták azzal, hogy részese volt az eutanázia-program végrehajtásának, de az igazságügyi szervek a bűncselekmény elévülésére hivatkozva nem ítélték el. Az orvos 1981-ben ment nyugdíjba, de 1997-ig bírósági szakértő maradt. Utoljára 2000 márciusában állították bíróság elé, de 30 perces tárgyalás után megszüntették az eljárást ellene, mert szakvélemény igazolta, hogy a vádlott fokozódó elmegyengeségben szenved.