Történelmet írtak a nők - választások 2005-ben

Az év a horvátországi elnökválasztással kezdődött január 2-án és a Pitcairn-szigeteken zárult, ahol december 24-én szavaztak törvényhozásról és az elöljáróról. A kettő között pont 99 országos jelentőségű voksolást tartottak. Olvasson 2005 legnagyobb kudarcairól, a legnagyobb csalásokról, a legtöbbet szavazó és a legjelentéktelenebb választást tartó országról!

2005-ben két igazán jelentős választási, szavazási kudarcot jegyezhettünk fel. Németországban 7 év után elvesztette kancellári székét Gerhard Schröder, sőt, maga menekült bele a kudarcba, hiszen a győzelem reményében kényszerített ki előrehozott választásokat. Lengyelországban pedig az eddig kormányzó baloldali koalíció bukott hatalmasat a szeptemberi parlamenti választásokon.

Vége lett a Schröder-korszaknak

Németországban előrehozott parlamenti választásokat tartottak. A nyugdíjreform, a lassuló gazdaság, a növekvő munkanélküliség miatt népszerűségét egyre inkább elvesztő és a tartományi választásokon nagyon rosszul szereplő szociáldemokrata-zöldpárti koalíció - Gerhard Schröder kancellárral az élén - így próbálta megtartani a hatalmat - sikertelenül.

A szeptember 18-án lebonyolított választáson ugyan csak hajszálnyival vesztettek, a keletnémet neveltetése és református vallása ellenére a nyugatnémet gyökerű katolikus kereszténydemokrata pártot vezető Angela Merkelékkel szemben, de Schrödernek kancellárként befellegzett. Mivel egyik párt sem volt képes saját szövetségeseivel többségi koalícióra létrehozni, nagykoalíciót alakítottak, de ebben már nem volt helye Schrödernek, hiába követelte eleinte magának a kancellárságot. A posztot Angela Merkel kapta, aki az első női kancellárja lett Németországnak, ráadásul egyből egy nagykoalíció élén, amilyenre eddig csak egyszer volt példa. Schröder azóta - egy volt kancellárhoz szokatlanul - egy svájci kiadóhoz szerződött: nemzetközi tanácsokat ad a Ringier-nek.

Bukott a lengyel baloldal

2005 másik jelentős választási kudarcát a lengyel baloldal tudhatja magáénak. A szeptemberi parlamenti választásokon alig valamivel több mint 11 százalékot szerzett az addig kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD). A nyertes két jobboldali párt, a Kaczynski-ikrekkel fémjelzett konzervatív Törvény és Igazság (PiS), illetve a liberálisabb Polgári Platform (PO) lett. Az SLD azonban még ennek a soványka eredménynek is örült, ugyanis a nemzeti olajtársaság vagy az állami televízió privatizálásával kapcsolatos korrupció miatt a választások előtt hevesen támadott, és a válságból válságba sodródó kormányt irányító párt népszerűsége annyira visszaesett, hogy egyes elemzések már kétségbe vonták parlamentbe kerülésének esélyeit is.

A jobboldal és Kaczynskiék menetelése azonban nem ért véget a parlamenti választásokkal, az ikrek egyike - Lech - megszerezte az elnöki címet is. Amitől sokan tartottak, hogy az ikerpár tölti be az államfői és kormányfői tisztet Lengyelországban egyelőre nem valósult meg, a kormányfő ugyanis Kazimierz Marcinkiewicz lett.