A szövevényes és belterjesnek tűnő ügynek akár hosszú távú politikai következményei is lehetnek. Idén novemberben ismét törvényhozási választásokat tartanak, és a demokraták azzal próbálnak visszavágni korábbi vereségeikért, hogy azt hangoztatják: a republikánusok felelősek a "korrupció kultúrájáért".
A Newsweek magazin elemzése szerint a republikánusok mellett az ügy vesztese lesz a Fehér Ház is. A lap hozzáteszi, senki sem állítja ugyan, hogy Karl Rove tudott Abramoff piszkos ügyeiről, de az elnöki főtanácsadó az, aki a háttérből irányítja a washingtoni republikánusokat. Így ha Rove-nak szüksége volt arra, hogy a törvényhozás lépjen valamilyen ügyben, akkor segítségül hívta a párthoz kötődő lobbigépezetet, amelynek egyik meghatározó figurája sokáig Abramoff volt.
A Newsweek szerint az ügy lehetséges nyertesei az úgynevezett harmadik utas reformmozgalmak lehetnek. A lap elemzője azt a merész következtetést is megkockáztatja, hogy ha a 2008-ban a Fehér Házat jelenleg uraló irányzattól távolabb álló John McCain szenátor szerzi meg a republikánusok elnökjelöltséget, akkor egyes demokratákkal, például John Liebermannal, Wes Clarkkal, valamint a Bush-kormányzat korábbi külügyminiszterével, Colin Powell-lel összeállva simán megnyerheti az elnökválasztást.
A kibontakozó botrány felvet kérdéseket a lobbizási tevékenységgel kapcsolatban is. "Washington olyan, mint egy hatalmas méhkas, és a zümmögés a lobbistáktól jön, akik mind a méhkirálynőhöz próbálnak eljutni" - így jellemzi a helyzetet a BBC elemzője, Paul Reynolds, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a lobbizás önmagában nem jelent korrupciót. Sőt, hozzáteszi, hogy szükség van rá a törvényhozásnál, az érintetteknek ugyanis meg kell adni a jogot arra, hogy kifejtsék véleményüket.
Washingtonban jelenleg mintegy 35 ezer lobbista dolgozik. A Washington Post nemrég készült felmérése szerint az, aki elég jó kapcsolatokkal rendelkezik, például korábban dolgozott már a kormányzatban vagy a kongresszusban, akár évi 300 ezer dollárt is megkereshet. Az utóbbi években egyre jelentősebbé vált a lobbitevékenység az amerikai fővárosban, amelynek egyik oka, hogy maga a kormányzati szervezet is bővült, másrészt a cégek is egyre inkább felismerik, hogy az előnyök biztosítása és az esetleges károk megelőzése érdekében nagyobb szükségük van érdekeik képviseletére.
"Minden este van több mint húsz társasági esemény vagy adománygyűjtő rendezvény. A lobbisták együtt utaznak a kongresszus tagjaival, összejárnak velük. A cél pedig az, hogy minél jobban hozzáférjenek a döntéshozókhoz" - ezt már maga Abramoff nyilatkozta a New York Timesnak még tavaly májusban. Hozzátette, sok ember nyilván azt szeretné, ha a politikusok úgy élnének, mint a szerzetesek, de ez a gyakorlatban nem működik. "A rendszert azonban nem én hoztam létre" - közölte Abramoff, megjegyezve, hogy a politikában végső soron úgyis a pénz győz.
Pethő András