Kiengedték a pápa támadóját

Csütörtökön szabadult a börtönből Mehmet Ali Agca, a II. János Pál elleni 1981-es merényletkísérlet elkövetője. A török szélsőjobboldali kötődésű Agca közel 20 évet Olaszországban, majd ötöt Törökországban ült a pápa elleni gyilkosságkísérletért, illetve egy török újságíró megöléséért. Szabadon bocsátását azonban megfellebbezi a török kormány.

Kérdés ugyanakkor, vajon beváltja-e ígéretét, és feltárja titkait Ali Agca, aki 2000-ben egy olasz lapnak azt nyilatkozta, hogy ha kiszabadul, mindent kitálal. A pápa elleni merénylet háttere és körülményei ugyanis máig nem teljesen tisztázottak.

Már a merénylet után nem sokkal megindultak a találgatások arról, hogy mi volt az indítéka Agcának. Először azt feltételezték, hogy a Szíriában fegyveres kiképzésen átesett férfi a Palesztin Népi Felszabadítási Front tagja volt, a szervezet viszont tagadta ezt. Nem segítette a nyomozást maga Agca sem, aki számtalan egymásnak ellentmondó vallomást is tett. Előbb azt állította, hogy a bolgár titkosszolgálat bérelte fel 3 millió német márkáért, állítólag a KGB megbízásából. A bulgáriai titkosszolgálat egyes adatok szerint a Szürke farkasokon keresztül bízta meg Agcát.

Később azonban, amikor a vallomása alapján elfogott bolgár személyek perében tanúként idézték be, már őrültnek tettette magát, azt állítva, hogy az Úr parancsára cselekedett. Később azt is állította magáról, hogy ő az új megváltó és összeesküdött a vatikáni főpapokkal, akik elismerték őt. Sokak szerint azonban csak mások tanácsára játszotta a bolondot, hogy összezavarja a nyomozást és megóvja saját testi épségét.

A szocialista Bulgária ugyanakkor mindig is bizonygatta ártatlanságát és azt állította, hogy a merényletben való részvételükkel kapcsolatos állítások egy kommunistaellenes összeesküvés részei, amelyet az olasz titkosszolgálat, a Szürke farkasok és a CIA közösen eszelt ki.

A KGB, a bolgárok és a Stasi

A jelenleg legelfogadottabb elmélet szerint a pápa elleni merényletről a szovjet vezetés döntött attól való félelmében, hogy a lengyel származású egyházfő tevékenysége veszélyezteti a közép-európai szovjet befolyást. 1979-es lengyelországi látogatásakor ugyanis milliók előtt tartott prédikációjában nyíltan bírálta a szovjet kollektivista ideológiát. A pápa látogatása után egy évvel meg is alakult az ellenzéki Szolidaritás mozgalom Lengyelországban. Az elmélet szerint a merényletet a KGB rendelte el és a bolgár titkosszolgálat szervezte meg. A nyomokat az NDK-s Stasi igyekezett eltüntetni.

Ez a változat tavaly kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor kiderült, hogy egykori Stasi-dokumentumok is megerősítik az állításokat. A kérdéses dokumentumokat tavaly adta át Bulgáriának a német kormány. A főleg levelekből álló irattömegből kiderül, hogy az NDK titkosszolgálatának ügynökei együttműködést kértek bolgár kollégáiktól, hogy elháríthassák a szocialista blokkot érintő gyanúsítást - írta 2005 tavaszán a Corrierra della Sera olasz napilap.

Ezt a változatot támogatja a merénylet ügyét vizsgáló Ferdinando Imposimato olasz bíró is, aki szerint a merénylet terve még 1979-ben született a Krímben, Andrej Gromiko és Leonyid Brezsnyev lengyel vezetőkkel folytatott megbeszélésén. Imposimato azt állítja, hogy 1997 és 2000 között számos magánbeszélgetést folytatott Agcával, amelyekben a férfi megerősítette a KGB és a bolgár titkosszolgálat szerepét.

A békét hirdetné

Agcával II. János Pál is találkozott a börtönben, 1983-ban személyesen kereste fel őt cellájában, ahol megbocsátotta neki tettét. A pápa Agca családjával is kapcsolatot ápolt, 1987-ben állítólag találkozott az édesanyjával, tíz évre rá pedig bátyjával. Feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy Agca ügyvédje szerdán bejelentette, védence kiszabadulása után a világbéke megteremtéséért, a demokrácia és a kultúra érdekében kíván erőfeszítéseket tenni.

Agcát kiszabadulásának tiszteletére sokan várják Isztambulban, főleg nacionalisták. A többség azonban elítéli tettét. Másik áldozatának hozzátartozói pedig - a pápával ellentétben - nem bocsátottak meg neki. Abdi Ipekci családjának ügyvédje közölte, ellenzik a szabadon bocsátást, és ennek elhalasztását is kezdeményezték. Ipekci lánya nyílt levelet adott közre, amelyben "nemzeti orgyilkosnak" nevezte Agcát, és kijelentette: "Ő az a személy, aki miatt együtt emlegetik a 'török' és a 'gyilkosság' szavakat."

Ballai Vince