EP-bizottság vizsgálja a CIA-börtönök ügyét

Bizottságot hozott létre az állítólagos európai CIA-börtönökkel kapcsolatos állítások kivizsgálására az Európai Parlament. A bizottságnak négy hónap múlva jelentést kell tennie.

Megszavazta szerdán plenáris ülésen az Európai Parlament azt a határozatot, amelynek értelmében az Európai Unió képviselő-testülete ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre a CIA állítólagosan Európában működtetett börtöneivel kapcsolatos információk áttekintésére. A 46 fős bizottság felállításáról azt követően egyeztek meg a parlamenti képviselők, hogy korábban többen kifogásolták az üggyel kapcsolatos egyéb vizsgálatok lassú haladását. A viszonylag szoros szavazati eredménnyel létrehozott EP-bizottságnak négy hónapon belül meg kell majd tennie első jelentését.

Az ideiglenes bizottság feladata, hogy eldöntse: a CIA vagy más amerikai ügynökségek hajtottak-e végre emberrablásokat, folytattak-e jogellenes fogvatartást, illetve alkalmaztak-e kínzást vagy egyéb embertelen bánásmódot az Európai Unió területén, beleértve a csatlakozó és tagjelölt országokat. Az ideiglenes bizottság arra is választ keres, hogy a sértettek vagy az elkövetők között voltak-e uniós állampolgárok, és a cselekmények elkövetésében tevőlegesen vagy mulasztás révén közreműködtek-e a tagállamok és az Európai Unió intézményei.

Késő ősszel láttak napvilágot először olyan hírek, melyek szerint a CIA európai országokban működő titkos börtönökbe szállított terrorista tevékenység miatt elfogott embereket. A feltételezések szerint a börtönök célja, hogy az amerikai hírszerzők minden lehetséges eszközzel szerezhessenek információkat. Mivel az amerikai törvények tiltják a kínvallatást az Egyesült Államok területén, ezért - mint többen állítják - a terrorizmus elleni háború 2001-es megkezdése óta gyakorlat, hogy máshová szállítanak foglyokat az amerikaiak.

Az európai országok közül Románia és Lengyelország mellett Magyarország neve is felmerült azok között, ahol a CIA titkos börtönt működtet, Tóth András titkosszolgálatokért felelős államtitkár azonban tagadta, hogy ilyen létesítmények léteznének itthon. Romániát több EP-képviselő is 2007-re tervezett uniós csatlakozása elhalasztásával fenyegeti arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy területén titkos börtönök működtek.

MTI/[origo]