A Németországban élő vádlottak, a 84 éves Alfred Piepenschneider, a 79 éves Franz Stockinger, a 82 éves Helmut Wulf és a 81 éves Gunther Finster nem jelentek meg a tárgyaláson. A "Reichsführer" 16. SS-hadosztály négy altisztje a vádirat szerint részt vett 1944. szeptember 29-én és 30-án Marzabottóban, egy Appenninekben fekvő, Bolognához közel eső kis településen több mint 800 ártatlan polgári személy kivégzésében, amellyel egy partizánakciót toroltak meg. Az áldozatok között számos nőt és mintegy száz, tizenhat évesnél fiatalabb gyereket is lemészároltak.
A törvényszék elnöke szerdán meghallgatta az ügyészt és a vádlottak védőit, majd március 30-ig elnapolta a tárgyalást. A katonai ügyészség a hadosztály tizenhét további tagja ellen is eljárás indítását kezdeményezte a vérfürdőben betöltött szerepük miatt. Előzetes meghallgatásukat április 13-ra tűzte ki az illetékes bíró.
1944. szeptember 29. és október 5. között Marzabottóban és két szomszédos településen, Grizzanában és Monzunóban összesen 955 ártatlan civilt végeztek ki SS- és Wehrmacht-katonák. Akkoriban Walter Reder osztrák származású SS-Obersturmbannführer adott parancsot arra, hogy polgári személyek meggyilkolásával álljanak bosszút egy partizántámadás miatt. A vérengzés elrendelői egy kivétellel mostanáig háborítatlanul éltek. Egyedül Redert ítélte el életfogytiglani börtönbüntetésre 1951-ben egy bolognai katonai bíróság, 1985-ben azonban szabadlábra helyezték.
A háborús bűnös Redert 1948-ban a brit megszálló hatalom kutatta fel Steiermarkban, és adta ki Olaszországnak. Reder szabadon bocsátása érdekében mások mellett az osztrák kormány és a katolikus egyház is fellépett, miközben az áldozatok hozzátartozói erélyesen tiltakoztak. Óriási felháborodást váltott ki, amikor Friedhelm Frischenschlager akkori osztrák védelmi miniszter kézfogással üdvözölte Redert szabadon engedése után. Reder 1991-ben egy bécsi kórházban hunyt el 75 éves korában.
A marzabottói tragédia ügye már nem az első nagy per La Spezia katonai törvényszékén, amelyet egykori náci németek ellen indítottak a II. világháborúban Olaszországban végrehajtott vérfürdők miatt. Tavaly a törvényszék távollétükben életfogytiglani börtönre ítélt tíz volt SS-katonát - mindannyian nyolcvanas éveikben járnak - 560 olasz civil, köztük 120 gyerek, lemészárlása miatt, amelyet 1944-ben a toscanai Sant,Anna di Stazzema településen követtek el.
Egy másik volt SS-tisztet szintén tavaly és távollétében életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott egy római katonai esküdtbíróság, mert alakulata 1944-ben meggyilkolt mintegy 60 polgári személyt és karthauzi szerzetest a toscanai Lucca közelében fekvő farnetai kolostorban.