Ájulásig etették az éhségsztrájkoló foglyokat

Kényszertáplálásos túletetéssel, kikötözéssel törte le a guantánamói fogolytábor vezetése az őrizetesek körében terjedő éhségsztrájkot. A kemény módszerek sikeresnek bizonyultak: decemberben még 84-en éheztek, februárra már csak négyen maradtak - írja a New York Times. A katonák szerint ők etikusak voltak, mert életben tartották az éhségsztrájkolókat, az őrizetesek beszámolói szerint ugyanakkor a gyakran ájulásig, hasmenésig fokozott kényszertáplálást inkább fenyítőeszközként alkalmazták az éhezéssel tiltakozó foglyokon.

Durva eszközökkel törte le a guantánamói amerikai fogolytábor vezetése a táborban kitört éhségsztrájkot. A hivatalos nyilatkozatok szerint a foglyok életét és egészségét próbálták megóvni úgy, hogy az étkezést makacsul megtagadókat kikötötték és orrszondán (az orrjáraton át a gyomorba juttatott csövön) keresztül táplálták. A kikötözésre a hivatalos magyarázatok szerint azért volt szükség, hogy megakadályozzák, hogy a fogoly szándékosan kiöklendje a bejuttatott tápanyagot, és így az öngyilkosságig éheztesse magát.

Az intézkedések igen sikeresek voltak. Jeremy R. Martin alezredes, a tábor szóvivője szerint az éhségsztrájkolók száma a december végi 84-ről februárra 4-re csökkent. Az ügyben a New York Timesnak szerdán nyilatkozó alezredes szerint a kényszertáplálást "emberi, könyörületes módon" oldották meg, és csak akkor folyamodtak ehhez a módszerhez, amikor már a fogoly élete volt veszélyben.

"Al-Kaida-taktika"

A körülmények és vádemelés nélküli fogva tartásuk miatt már több alkalommal éhségsztrájkoló foglyok közül tavaly nyár óta egyre többen kezdtek éhezésbe. Június és július táján főleg a körülmények miatt utasították vissza az élelmet. Ekkor állítólag az őrök tárgyalásokba bocsátkoztak a rabok egyik szaúdi származású vezérével - a tábor vezetése ezt tagadta -, és bizonyos engedmények fejében abbamaradt a sztrájk - írja a lap ügyvédek beszámolóira hivatkozva.

Újabb éhségsztrájkhullám augusztusban kezdődött, ekkor már a bizonytalan ideig tartó rabság ellen tiltakoztak. Martin alezredes szerint a csúcspont szeptemberben volt, amikor 131 ember éhezett egyszerre. Az éhségsztrájk okairól ugyanakkor a tábor szóvivője csak annyit közölt, hogy "ez is csak az al-Kaida egyik taktikája, hogy felkeltse a média figyelmét és így fejtsen ki nyomást az amerikai kormányra". Ráadásul az alezredes szerdai nyilatkozatáig a táborvezetés csak egy maroknyi kényszertáplálásos esetet ismert el, jóllehet a New York Times kiderítette, hogy 25 - dühöngő foglyok vagy pszichiátriai betegek esetében használatos - "kényszerszéket" rendeltek egy cégtől, még decemberben és január elején.

Éhezés és hasmenés

Az őrizeteseket meglátogató ügyvédek az alkalmazott módszereket rendkívül durvának találták. Egy washingtoni védő szerint "világos, hogy a kormány a legbrutálisabb és embertelen módszerekkel, erőszakkal vetett véget az éhségsztrájknak". Thomas B. Wilner "szégyenteljesnek" nevezte ezt.

Az ügyvéd által idézett beszámoló szerint a kényszertáplálást fenyegetésként alkalmazták, és más büntető jellegű intézkedésekkel is felléptek az éhségsztrájkolókkal szemben. Elvitték a foglyok takaróit, cipőit, törülközőit. Eltűntek a torokfájást enyhítő cukorkák, és a kiszáradás elleni italba feltehetően hashajtót kevertek. Erről egy kuvaiti őrizetes, Fauzi al-Oda számolt be a védőnek. A férfi szerint őreik fenyegették őket a kényszertáplálással, sőt, hallotta fogolytársai fájdalomkiáltásait, miközben durván lenyomták orrukon át a gyomrukba a tápanyagot szállító csövet.

Egy másik ügyvédnek arról számolt be bahreini védence, hogy egy 34 fős, régóta éhségsztrájkoló csoport azért hagyta abba az éhezést, mert a kényszertáplálás során olyan durván vezették be orrukba a csöveket, hogy vérzést okozott, és többen elájultak a fájdalomtól. Gyakran túl is etették őket, amitől hasmenést kaptak, és a kikötött foglyok kénytelenek voltak maguk alá üríteni.

Az ügyvédek szerint ráadásul az éhségsztrájkolókat elkülönítették, olyan cellákba, amelyeket légkondicionálással tartottak hidegen, miközben megtagadták a takarók használatát, könyvek olvasását, és néha kommandósok kényszerítették őket nyugton ülni, míg bevezetik az orrszondát.

A katonák etikusnak tartják

A hadsereg illetékesei azonban elutasítják, hogy büntetőeszközként alkalmazták volna a kényszertáplálást vagy ilyen eszközöket vetettek volna be az éhségsztrájk letörésére. Azzal érvelnek, hogy tudatában voltak a módszer felvetette etikai kétségeknek, de a törvények betartásával alkalmazták azokat. Az USA szövetségi börtöneiben ugyanis létezik egy szabály, ami megengedi a kényszertáplálást, ha a fogvatartott élete vagy egészsége veszélyben van.

William Winkenwerder egészségügyi államtitkár szerint erkölcsi kérdésről van szó. "Megengedik, hogy egy ember öngyilkosságot kövessen el? Vagy megpróbálják megóvni egészségét és életét?" - kérdezte. Az államtitkár szerint tavaly nyáron a Pentagon felülvizsgálta a kényszertáplálást, és arra a következtetésre jutott, hogy etikus megóvni a foglyokat attól, hogy öngyilkosok legyenek.

A 2002-ben létrehozott guantánamói fogolytáborban körülbelül 500 embert tartanak rács mögött, terrorista tevékenység gyanújával. Egy szerdán közzétett tanulmány szerint ugyanakkor a fogvatartottaknak csak 45 százaléka követett el erőszakos akciót az USA vagy szövetségesei ellen, és csupán nyolc százalékuk volt al-Kaida-tag - írja a New York Times.