Enyhítették egy srebrenicai bűnös büntetését

A srebrenicai mészárlásért elítélt Momir Nikolic boszniai szerb katonatiszt börtönbüntetését 27-ről 20 év börtönre enyhítették Hágában. Az enyhítést azzal indokolták, hogy korábban nem vették kellő mértékben figyelembe azt, hogy Nikolic beismerte bűnösségét, és együttműködött a Nemzetközi Törvényszékkel.

Húsz évre enyhítette a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék szerdán Momir Nikolic boszniai szerb katonatiszt eredetileg kiszabott 27 éves börtönbüntetését, amelyet az 1995-ös srebrenicai vérengzésben játszott szerepéért róttak ki rá.

A mészárlást, amelyben csaknem nyolcezer boszniai muszlim férfit és fiút végeztek ki, a törvényszék nemrégiben népirtásnak ismerte el, és az ügyben már több súlyos ítéletet is hoztak. 2001-ben 46 évre ítélték Radislav Krstic tábornokot, az ostromló erők vezetőjét. Később Krstic fellebbezése nyomán büntetését 35 évre mérsékelték.

Nikolic - akit négy éve fogtak el - elismerte bűnösségét és vádalkut kötött a bírósággal, majd fellebbezett, de az interneten is közzétett, szerdai ítélet szerint tettének súlyossága így is indokolja a hosszú büntetést. A testület ugyanakkor megállapította, hogy első fokon nem vették figyelembe kellő mértékben Nikolic együttműködését.

A szerb katonák 1995. július 12-én Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnok vezetésével rohanták le az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló várost. Ez volt a legszörnyűbb mészárlás Európában a II. világháború vége óta, és nem kis szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi közösség elszánta magát a beavatkozásra. A férfiak és fiúk meggyilkolása mellett, a szerbek nők és gyermekek ezreit üldözték el más muszlim többségű területekre. Nikolic azt is beismerte, hogy később a holttestek többszöri újratemetésével próbálták meg eltüntetni a vérengzés bizonyítékait.

A kegyetlenkedések tényét a törvényszéki vád annak idején videó- és fénykép-felvételekkel is alátámasztotta. A most 51 éves Nikolic maga is úgy vélte, hogy kulcsszerepet játszott a vérengzésben: az volt a feladata, hogy összehangolja azoknak a csapatoknak a tevékenységét, amelyek elfogták a boszniai muzulmánokat és azokat, amelyek kivégezték a foglyokat.

Az egykori boszniai szerb katonai felelősök közül Nikolic elsőként ismerte el bűnösségét. Vallomásában azt is kijelentette, hogy a tömeggyilkosság előre kitervelt akció volt. Megerősítette korábbi állítását, miszerint a tömegmészárlásról felettesei döntöttek, és jelezte azt is, hogy a fő felelősnek Mladicot és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tartja.

A részletes vallomásért és a bűnösség beismerésért cserébe, a hágai ügyészség már az első eljárásban ejtett több más, a Nikolic ellen népirtás és háborús bűnök címén felhozott vádpontot. A vádalku keretében az ügyészség eredetileg úgy döntött, hogy 15-20 éves szabadságvesztés kiszabását kéri, míg a védelem azt kezdeményezte, hogy a büntetés ne haladja meg a tíz évet. Az első ítéletnél azonban a bíró úgy vélekedett, hogy a büntetésre tett egyik előterjesztés sem tükrözi teljes egészében annak a bűntettnek a mértékét, amelyért Nikolicot elítélték.

A törvényszék eddig hat ítéletet hozott Srebrenica ügyében. Hat vádlott még szabadlábon van, köztük Karadzic és Mladic.