Boszniai muzulmán parancsnokokat ítéltek el Hágában

Öt év börtönre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék szerdán Enver Hadzihasanovic volt boszniai muzulmán tábornokot főként boszniai horvátok elleni, a háborús jog és szokások megszegésében álló bűnökért, ugyanezen ügy másik vádlottja, Amir Kubura ezredes pedig két és fél éves büntetést kapott.

Az általuk irányított hadtesthez, illetve dandárhoz tartozott az az egység, amelyet a muzulmán hadsereg rohamosztagaként tartottak számon, és amelynek soraiban arab országokból érkezett - a iszlám szent háború jegyében fellépő - önkéntesek is harcoltak. A két vádlottnak egyebek között polgári személyek meggyilkolásáért, hadifoglyok kivégzéséért és velük való embertelen bánásmódért, falvak és templomok lerombolásáért, túszszedésért és fosztogatásokért kellett felelnie, de a törvényszék bírái a vádak nagyobb része alól felmentették, és elsősorban parancsnoki felelősségük kapcsán marasztalták el őket.

Ők voltak az első muzulmán vádlottak, akik az ENSZ-törvényszék elé kerültek - Hága mindvégig gondot fordított arra, hogy a konfliktusban érintett valamennyi fél felelőseit megtalálja és igazságot szolgáltasson, ne csupán a szerbekéit. A vád összesen 19 vádpontot hozott fel ellenük az 1991-95-ös boszniai háború idején, egészen pontosan 1993 januárja és 1994 januárja között Közép-Boszniában lejátszódott események idejéből. A bírák az esetek egy részénél egyetértettek azzal az ügyészi véleménnyel, hogy Hadzihasanovicék parancsnokként beosztottjaik tetteiért is felelősek voltak, továbbá nem büntették meg a bűnöket elkövető beosztottakat.

A jugoszláv hadseregből dezertált tábornok a boszniai hadsereg 3. hadtestének, Kubara pedig 7. dandárának a parancsnoka volt 1993-ban, amikor a vádiratban szereplő bűncselekményeket a közép-boszniai horvát-muzulmán összecsapások során elkövették. A hadtest kötelékébe tartozott az említett dandár, amelyet a muzulmán hadsereg rohamosztagaként tartottak számon, és amelynek soraiban arab országokból érkezett önkéntesek is harcoltak. A vádiratban felsorolt bűncselekmények egy részét közvetlenül az iszlám harcosok számlájára írják. Az áldozatok elsősorban boszniai horvátok voltak, de helyi szerb csoportok is tartoztak a szenvedők közé. Csak Maline faluban 30 boszniai horvát civilt és magát megadó katonát végeztek ki.

A vádlottakat 2001 nyarán tartóztatta le a boszniai horvát-muzulmán föderáció rendőrsége, de maguk döntöttek úgy, hogy Hágába utaznak. Perük 2003 decemberétől tavaly nyárig tartott. A most kihirdetett büntetésbe az elítéltek előzetes letartóztatásban töltött ideje is beletartozik, így Kubura várhatóan el is hagyhatja Hágát, míg Hadzihasanovic büntetésének is több mint fele letelt már.

Az ügy egyik érdekessége, hogy három évvel ezelőtt, csaknem pontosan ugyanazon a napon, mint a múlt szombaton elhunyt Slobodan Milosevic, szívinfarktusban meghalt a dosszié harmadik vádlottja, Mehmed Alagic nyugalmazott tábornok.