Áprilisban folytatódnak a koszovói albán-szerb tárgyalások

Április elején folytatódnak a koszovói decentralizálásról kezdett koszovói albán-szerb tárgyalások Bécsben, amelyek pénteki, egynapos második fordulóját "témákra koncentráltnak és polemizálástól mentesnek" minősítette az ENSZ közvetítője.

Albert Rohan osztrák diplomata - aki Mahtti Artisaari volt finn elnöknek, az ENSZ főtitkára különmegbízottjának a helyetteseként irányította a koszovói albánok és szerbek tárgyalásait - pénteki bécsi sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a felek "rendkívül konstruktívan" fejtették ki álláspontjukat a szerb többségű koszovói önkormányzati egységek finanszírozásával kapcsolatban, valamint arról, hogy ezek az önkormányzatok milyen kapcsolatokat tarthatnak egymással, illetve Belgráddal, de semmiféle megállapodásról nem született bejelentés.

A szerbek szeretnék például, ha Belgrád közvetlenül támogathatná a szerb többségű önkormányzatokat, míg az albánok szerint ez csak a központi koszovói költségvetésen keresztül lehetséges. Rohan bejelentette, hogy értékelése szerint néhány hónapon belül megkezdődhetnek a mintegy 7 éve ENSZ-igazgatás alatt álló tartomány státusának a kérdéseivel foglalkozó tárgyalások. A szerbek az autonómiánál többet, a függetlenségnél pedig kevesebbet jelentő államjogi státust javasolnak Koszovónak, az albánok viszont teljes függetlenséget akarnak.

Az osztrák tömegtájékoztatás a zárt ajtók mögötti találkozóval kapcsolatban megszólaltatta Ljufti Haziri államigazgatási ügyekkel foglalkozó miniszternek, a koszovói albán küldöttség vezetőjének a tanácsadóját, aki meglepően jónak minősítette a pénteki tárgyalások légkörét. Dardan Gashi, aki korábban a Der Standard című osztrák napilap újságírójaként dolgozott, úgy magyarázta, hogy a szerbek javaslatainak a megvalósulása Koszovó de facto felosztásához vezetne. Kifejtette, hogy Pristina nem ellenzi a szerb többségű önkormányzatok belgrádi támogatását, de mindennek a pristinai intézményeken és a koszovói költségvetésen keresztül kell történnie. - Az államigazgatás kizárólag a koszovói népre tartozik - fűzte hozzá.

Albert Rohan már február 21-én, az első tárgyalási forduló után tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy a Martti Ahtisaari volt finn elnök irányította ENSZ-megbízotti csoport most nem is tervezte a koszovói államjogi státus kérdésének a napirendre tűzését. Úgy magyarázta, mindenekelőtt a koszovói decentralizálással kapcsolatos kérdésköröket tűzték napirendre, hogy a mindennapi életet illetően a lehető legszélesebb egyetértési bázisra alapulhasson majd az államjogi kérdés eldöntése. Elmondta, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottaiként a lehető legnagyobb mértékű decentralizációt támogatják Koszovóban.