A török hadsereg csütörtöki török sajtójelentések szerint nagyszabású offenzívát indított a délkeleti országrészben a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista lázadói ellen. Törökország valamennyi részéből vezényeltek alakulatokat és irányítottak nehézfegyvereket, köztük páncélos egységeket a délkeleti, többségében kurdok lakta vidékre. Egy egész parancsnoki központ is áttelepült oda Ankarából. A hadművelet célja, hogy "megadják a kegyelemdöfést" a PKK-nak. Hírek szerint a török hadvezetés még egy esetleges észak-iraki bevonulást sem tart kizártnak.
A török hadmozdulat minden bizonnyal terítékre kerül Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jövő héten esedékes ankarai látogatásán.
Bár a török tömegtájékoztatásban közkézen forgó értesülések, miszerint negyedmillióra rúg a délkeleten állomásozó török katonai egységek összlétszáma, erősen túlzónak tűnnek, Ankara a mostani akcióban minden kétséget kizáróan több fegyverest vonultat föl, mint a tavaly tavaszi offenzíva idején.
A PKK többéves nyugalmi időszak után az elmúlt hónapokban fokozta támadásait Délkelet-Törökországban az ott állomásozó török katonák ellen. A kurd párt követeli, hogy a kurd konfliktus megoldásának keresésekor Ankara ismerje el a szervezetet tárgyalópartnerként, s adjon közkegyelmet a PKK ötezer fegyveresének.
A legutóbbi összecsapásokban a kurdok - most először - páncélöklöket vetettek be. E fegyvereket nyilvánvalóan Észak-Irakból szerezték be, csakúgy, mint a birtokukban lévő nagy mennyiségű plasztik robbanószert.
Annak, hogy a török hadsereg ilyen jelentős erőket vet be délkeleten, az lehet a magyarázata, hogy Ankara szeretné megakadályozni, hogy a PKK csapatai visszahúzódjanak az iraki, illetve az iráni határ mögé.
Törökországnak régóta bosszúságot okoz, hogy a PKK a múltban mindig vissza tudta vonni erőit Észak-Irakba, hogy ott újjászervezze és fegyverekkel szerelje fel őket anélkül, hogy az ottani kurdok vagy az arab országban állomásozó amerikai haderő közbelépett volna. Ankara azonban Washington biztosra vehető rosszallása miatt eddig tartózkodott attól, hogy Észak-Irakban folytassa a PKK fegyveresei után Délkelet-Törökországban megkezdett hajtóvadászatot.
Az amerikaiak arra hivatkozva nem léptek föl az Észak-Irakot hátországként használó törökországi kurd lázadókkal szemben, hogy enélkül is akad épp elég dolguk Irakban, s türelmet kértek a török vezetéstől. Abdullah Gül török külügyminiszter a múlt héten azonban úgy nyilatkozott, hogy a türelem már jócskán fogytán van.