Vesztésre áll a brit Munkáspárt

A szinte napra pontosan kilenc éve kormányzó brit Munkáspárt veszteségeit mutatták péntek hajnalban az előző napi angliai részleges helyhatósági választások korai eredményei. Sok helyen csak napközben kezdik összeszámolni a voksokat.

A helyi idő szerint csütörtökön 22 órakor befejeződött választásokon 176 angliai tanácsban - köztük mind a 32 londoni kerület tanácsi képviselőtestületeiben - 4361 mandátum sorsáról kellett dönteni.

Az első részeredmények szerint a Labour nyolc tanácsban elvesztette eddig őrzött abszolút többségét, tanácsnokainak száma 97-tel csökkent, miközben a tory tanácsi képviselőké 111-gyel nőtt. A választásokat megelőző belpolitikai botránysorozat miatt munkáspárti képviselők is elismerték, hogy "nehéz választási éjszakára" számítanak.

Ha a végeredmények alapján bekövetkezne a lapok által jósolt súlyos munkáspárti választási visszaesés - vagyis 200-300 tanácsi Labour-mandátum elvesztése -, az egyöntetű előrejelzések szerint erősítené a Tony Blair kormányfő korai távozását követelők hangját.

A BBC tévé és az ICM közvélemény-kutató közösen elvégzett felmérésének péntek hajnalban ismertetett eredménye szerint a választók éppen 50 százaléka szeretné, ha Blair azonnal, de legkésőbb az év végéig lemondana, és csak 20 százalék mondta azt, hogy a kormányfőnek a következő választásokig posztján kellene maradnia.

Blair másfél éve, még a Labour tavaly májusi - egymás utáni harmadik - parlamenti választási győzelme előtt maga jelentette be, hogy negyedszerre már nem ő vezeti a pártot a választási csatába, de távozásának időpontját nem jelölte meg, amivel azóta sem csillapodó találgatásözönt indított el. A Munkáspárt különleges balszerencséje, hogy a Labour-kormány egyik legrosszabb politikai hete után volt kénytelen szembenézni a tavalyi győzelem óta első választói megmérettetéssel.

A párhuzamosan futó botrányok közül a legkínosabb John Prescott brit miniszterelnök-helyettes magánéleti válsága: a párt balszárnyát képviselő, 67 éves politikus 43 éves titkárnője rendkívül aprólékos részleteket árult el a hétvégi brit sajtónak kettőjük néhány nappal korábban nyilvánosságra került viszonyáról. A titkárnő ezzel országos köznevetség tárgyává tette a munkáspárti kormány második emberét.

A másik botrány főszereplője Charles Clarke belügyminiszter, miután kiderült: 1999 óta ezernél több olyan külföldi bűnöző - köztük több gyilkos és kábítószer-kereskedő - került szabadlábra, akiket büntetésük letöltése után ki kellett volna toloncolni az országból. Közülük több százat már azután eresztettek szélnek a brit belügyi hatóságok, hogy Clarke tavaly nyáron tudomást szerzett az ügyről.

Tovább súlyosbítja a belügyminiszter és a kormány helyzetét, hogy az egyelőre megmagyarázatlan okból elengedett külföldi bűnözők közül többen azóta újabb bűncselekményeket követtek el. A legnagyobb port felverő ügy ezek közül az a tavaly novemberi bradfordi rendőrgyilkosság, amelynek feltételezett elkövetője egy szomáliai illegális bevándorló, Mustaf Jama volt. A napokban kiderült: őt is ki kellett volna toloncolni, ám a belügyminisztérium eltekintett ettől, azon az alapon, hogy Jama élete veszélybe kerülne hazájában.